Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

A miskolci iskolák - mint ez országosan is jellemző volt rendkívül zsúfoltak voltak. Különösképpen vonatkozik ez a megállapítás az egyházi iskolákra. Az 1925. évi országos összehasonlítás szerint Miskolc alsófokú iskolázása, különösen a tanerők számát tekintve kiállja a versenyt a legjelentősebb városokéval.

342 Város Iskolák száma Tanulók száma Tanerők száma Budapest 157 47 301 1 794 Szeged 88 13 378 236 Debrecen 37 7 294 175 Győr 21 3 483 100 Miskolc 14 4 666 108 Pécs 14 3 483 100 A statisztikai adatokból leszűrhető az a következtetés, hogy egy-egy iskolára átlagosan 330 diák jutott, s egy-egy tanítóra 40-45 tanuló. Természetesen ez a következtetés nem állja meg a helyét, mivel voltak olyan iskolák, ahová csak 100-150 tanuló járt és 2 tanítónak kellett ellátni az oktatásukat, s voltak, ahol 600-700 volt a diákok száma, s a tanítóké 20-25. A statisztika egy nagyon fontos adatot nem közöl számimkra. Nevezetesen, hogy az egyes iskolákban mennyi tanterem állt az oktatás rendelkezésére? E téren nagyon súlyos, sőt tarthatatlan volt a helyzet. A katolikus és református iskolák 1-3 osztályosak voltak. Az Apponyi Albert utcai iskolában 5, a MÁV-telepiben pedig csak 6 tanterem volt. Az 1894-1914 között létesített iskolák voltak 10-15 tantermesek.

343 Az iskolák elavultságának felszámolására, a tantermek számának bővítésére csak 1926-tól nyílott lehetőség a Klebelsberg Kimó nevével fémjelzett 1926. évi VII. tc.-ben elfogadott népiskolai építési program elindítása után. A népiskolai építési program 3475 új tanterem és 1525 tanítói lakás felépítését írta elő, s mintegy 51 millió pengőben állapította meg a népiskolai építési akció önköltségét. A kiadások 48%-át az állam vállalta, továbbá 13% összegű rövid lejáratú kölcsönt biztosított az építkezésre vállalkozó településeknek. Az ötezer népiskolában az újonnan felépített tantermek a 6 342 Statisztikai Évkönyv az 1925-26. évekről, Bp. 1926. 216, 219,234 p. 343 LEHOCZKY A. 1970.136. p.