Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

1894-ig összesen 17 egyházi felekezeti kisiskola szolgálta Miskolcon a népoktatást. Az iskolák nagyobbrészt elavultak voltak és nem tudták befogadni a tanköteles diákság egészét. 640 tanköteles nem volt beiskolázható. Ezért a minisztérium utasította Borsod vármegye közigazgatási bizottságát ún. községi iskolák felállítására. Rövid időn belül 4 új iskola épült fel a város legkülönbözőbb pontjain: MÁV-telepi (1897), Gr. Apponyi Albert utcai (1897), Szent István úti (1907) és Kun József utcai (1909). Az utóbbi hármat a községi iskolák államosítása után már a város építette. A városi iskolák felépítése után - ahol ingyenes népiskolai oktatás folyt nehéz helyzetbe kerültek az egyházi iskolák. Különösképpen a reformátusok kisiskolái, amelyek nagy részét az egyház kénytelen volt bezárni. 1912 után mindössze 3 református elemi iskola maradt: a két Palóczy utcai és a Zöldfa utcai. A katolikusok - mint láthattuk - modernizálták iskoláikat. Az izraelita egyházközség is új 18 tantermet, tanács- és dísztermet magába foglaló vegyes iskolát épített 1900-ban, amely az Erzsébet nevet viselte, és a Szinvaparton állott a belvárosban.

340 Az 1920-1921. tanévben 14 elemi mindennapos iskola működött Miskolcon, amelyekben az általános tankötelezettség szerint 10 252 diáknak (5111 fiú és 5141 leány) kellett volna tanulni. A tanácshatalom megdöntése után 1920-ban az iskolakötelezettségre vonatkozóan az 1868. évi XXXVIII. tc.-ben lefektetett elvek voltak irányadók. Módosításukra, kiegészítésükre az 1921-es XXX. tc.-ben történt rendelkezés. A tankötelesség 6 éves kortól vette kezdetét, és 15 éves korig tartott. Az a tanuló, aki az elemi iskola VI. osztályának elvégzése után nem tanult tovább, köteles volt ismétlő iskolába járni. A törvényt azonban nem lehetett betartani az 1920-as évek elején a gazdasági életben egyre fokozódó nehézségek, a súlyosbodó szociális körülmények miatt. 1921-ben Borsod megyében az elemi iskolakötelesek 18%-a; vidéken az ismétlő iskolakötelesek 43%-a nem járt iskolába (7051 fő). Miskolcon ennél jóval nagyobb volt az arány, közel 60%, s ennek is kétharmada leány.

341 340 Vö. BALLAGI K. 1885. V-XIII.; LÉNÁRT B. 2003. 890-902. p.; DOBROSSY I. 1997. 215-222. p. 341 LEHOCZKY A. 1970.135-140. p.