Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Nagy-Miskolc Tényleges szaporulat Természetes szaporulat fő évi átlag /00 fő évi átlag %o 1921-30 9 124 912 10,4 5819 582 6,7 1931^10 21 267 2127 22,0 5330 533 5,5 1941-48 -6 213 -777 -6,6 4084 510 4,3 történeti Miskolc 1901-10 8 363 836 19,4 3246 7,5 7,5 1911-20 5 523 552 10,7 664 1,3 1,3 1921-30 4 577 458 8,0 2533 4,4 4,4 1931^0 13 441 1344 21,8 2476 4,0 4,0 Nagy-Miskolc Vándorlási különbözet fő évi átlag %o 1901-10 8 402 840 13,3 1911-20 5 900 590 7,5 1921-30 3 305 331 3,8 1931-10 15 937 1594 16,5 1941-48 -10 297 -1287 -10,9 Történeti Miskolc Vándorlási különbözet 1901-10 5 117 512 11,9 1911-20 4 859 486 9,4 1921-30 2 044 204 3,6 1931-40 10 965 1097 17,8 a) a számítások a tanulmányban említett települések adatai alapján készültek, így kis mértékben eltérnek az 1960-ban hivatalosan számított értékektől Összegezve a tényleges és a természetes szaporulatot, valamint a kettő között megmutatkozó úgynevezett vándorlási különbözetet (12-13. táblázat), az alábbi kép bontakozik ki előttírnk. Az 1850es évektől kezdve egyetlen megtorpanást - az 1872-1873. évi kolera rövid távú hatását - kivéve Nagy-Miskolc, avagy Miskolc és környékének népessége egészen a XIX. század végéig gyorsuló ütemben nő. Ezt követően a 20. század első három évtizedét a lassuló növekedési ütem jellemzi, csak az 1930-1940-es években kezdődik ismét egy (a XIX. századi mértékek mögött elmaradó mértékű) gyorsulás. Ez a kép egyaránt érvényes a történeti Miskolcra, Diósgyőrre és a hagyományos falvakra, bár kisebb különbségek