Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

szektaellenes röpirata például Csintalan József diósgyőri plébános nevéhez fűződik. Egyértelműen anyagiak által motivált, obskúrus, a társadalomra veszélyes közösségekként jellemezte őket (az adventisták tanait nemtelen egyszerűséggel „dollárvallás"-nak minősítette), az ostoba és közönséges emberek gyülekezeteiként jellemzett „szektákról" úgy vélte, „tépdesik az ősi hitegységet, szaggatják a magyar összetartozást". A kisegyházakat minden rossz és erkölcstelen (anyagi visszaélések, erkölcstelenség, vallásgyalázás stb.) forrásának és gyűjtőmedencéjének tekintette.

311 A helyi egyházak által működtetett nyilvánosságban gyakran fogalmazódik meg ugyanez a szélsőséges álláspont, a történelmi egyházak gyakran kriminalizálással igyekeztek híveiket megóvni a „szektások" „fertőzéseitől".

312 A népszámlálások során az összeírásokban megjelentek a nagy történelmi egyházakon kívül alkalmanként az unitáriusok adatai is, utóbbiak (1910-ben 33-an, 1941-ben 48-an, 1949-ben 57-en) azonban korszakunkban nem alkottak önálló egyházközséget, szórványegyházközséget Miskolcon, csupán itt tartózkodó vagy letelepedő (zömmel feltehetően erdélyi származású) lakosokról lehetett szó. A baptisták már nemcsak megjelentek a népszámlálásokban (1941-ben 48-an), hanem egyházi tevékenységet is folytattak. Fontos megjegyeznünk, hogy a népszámlálási adatok távolról sem tükrözik a kisegyházak valódi támogatottságát, hiszen többségük egy kisegyházhoz való csatlakozása után sem jelentkezett ki abból su CSINTALAN J. 1929. 33., 36., 49. p. stb. Vö. FAZEKAS Cs. 1996. 52. p. 312 Ld. pl. katolikus oldalon: Miskolci Kath. Tudósító, 1923. 3. sz. 35. p.; Szita Gyula Emil: Ujabb vallási eszmeáramlatok. In: Miskolci Kath. Tudósító, 1927. 9. sz. 2-4. p.http://www.mek.oszk.hu/01100/01169/01169.htm - bll9#bll9; HJ [Hajós József]: Egy eretnekség sorsa és a mai helyzet. In: Katolikus Ösvény, 1941. 8. sz. 3. p. (ebben a baptistákat is veszélyes szektaként írja le); Uő: Egy élő szekta tanulságai. In: Katolikus Ösvény, 1942. 23. sz. 2-3. p.; reforma tusoknál: A szekták. In: Református Egyházi Értesítő, 1925. 5. sz. 4-5. p.; Kiss Lajos: Miért nem szabad református keresztyénnek baptistává lenni? In: Református Egyházi Értesítő; 1927. 13. sz. 3-4. p. (tíz pontba szedett kimutatás, ami miatt a baptista egyháztól igyekezett a reformátusokat távol tartani); Jégh Gyula: Néhány szó a hazai szektákról. In: Református Egyházi Értesítő, 1932. 4. sz. 7-13. p. stb. http://www.mek.oszk.hU/01100/01169/01169.htm-bllO#bllO