Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
a történelmi egyházból, amelybe született. A baptisták már a XIX. század végén megjelentek Miskolcon, a hajdúböszörményi Balogh Lajos hirdette itt először tanaikat. A gyülekezet alapítását 1897. július 27-re teszik, amikor Miskolcon 22, Szirmán 4 hitvallót részesítettek a felnőttkeresztségben, és hamarosan új missziókörzetet is létrehoztak a térségben. Ekkoriban került Diósgyőrbe Varga Sándor, 1906-ban pedig Miskolcra Fodor István, a helyi baptista miszszió meghatározó személyiségei. 1910 körül már egy egyszintes, zsindelytetős épület szolgált a gyülekezet imaházául. Fodor több évtizedes működésének gyümölcse a közösség megerősödése, kiteljesedése volt. 1920-ban Miskolc önálló körzeti rangot kapott, ami jelezte az itteni gyülekezet erősségét. (Fodor István vezetésével 10 gyülekezet tartozott hozzá.) A Horthy-korszakban évente átlagosan 20-30 bemerítkezést végeztek, vagyis ennyivel gyarapodott a miskolci gyülekezet lélekszáma. 1924-ben a miskolci körzet tovább osztódott, különvált a diósgyőri körzet, amely csak 1945ben egyesült tíjra a miskolcival. 1930-ban avatták fel a mai Soltész Nagy Kálmán utcán újabb önálló imaházukat. Szirmán sokáig magánlakások szolgáltak az összejövetelek céljaira. 313 A baptista egyházat a megkülönböztetésektől gyakran nem védte meg törvényesen elismert státusa sem. Részben a hatóságok „éber" figyelmének köszönhetően jó forrásadottságokkal rendelkezünk az adventista gyülekezet helyi működéséről. 1910-ben már bizonyosan tartottak missziós célzatú előadásokat a vármegyeháza nagytermében, amelynek eredményeként hárman döntöttek a csatlakozás mellett, a gyülekezet létrejöttéről csak az 1912. május 7-én történt keresztségek után beszélhetünk. 1914-ben már 30 fő, 1922-ben már 72 fő volt a létszám. Az 1930-as évek végén több mint 200 főre becsülték a létszámukat. Több (1935-ben már 4) gyülekezet is működött a városban, egy 1940-es évek elején készült névjegyzékben az ún. „A" jelű közösségnek például 54 felnőtt tagja volt. A gyülekezet az 1920-as években egy felújított istállóban tartotta sikeres összejöveteleit, majd a 313 MACZKÓ M.-SZŰCS S. 2004. Ezúton köszönöm meg továbbá Balog Miklós lelkipásztornak a gyülekezet történetére vonatkozó kézirata rendelkezésemre bocsátását. (F. Cs.)