Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Alt alá nos ítható tende n c iák Nézzük meg végezetül, hogy mi volt a XIX. század közepén, második felében kezdődő és az 1940-es évekig nyomon követett népességi folyamatok és szerkezetváltások eredménye, hogyan tudunk arra a kérdésre válaszolni, amit e téma elemzésének, bemutatásának elején feltetKink: vagyis, hogy melyek a XIX. században felgyorsult népességnövekedés, illetőleg a Miskolc, Diósgyőr és a falvak eltérő növekedése mögött meghúzódó tényezők. 12. táblázat A nyers népmozgalmi arányszámok változása a történeti Miskolcon és környékén Nyers élveszületési arányszám (ezrelék) 1901-10 1924-27 1933-38 1948-49

a

) Miskolc 31,6 23,4 22,1 20,4 Diósgyőr 40,4 24,0 18,8 Hagyományos falvak 38,2 27,8 22,3 Ipari falvak 43,8 38,9 31,4 Nyers halálozási arányszám (ezrelék) Miskolc 24,7 19,0 17,6 10,8 Diósgyőr 21,4 14,5 11,1 Hagyományos falvak 26,5 14,6 13,9 Ipari falvak 26,6 18,5 14,5 Természetes szaporulat (ezrelék) Miskolc 6,9 4,4 4,5 9,6 Diósgyőr 19 9,5 7,7 Hagyományos falvak 11,7 13,2 8,4 Ipari falvak 17,2 20,4 16,9 a) Nagy-Miskolc

22 13. táblázat A tényleges és a természetes szaporulat alakulása Nagy-Miskolc

a

) Tényleges szaporulat Természetes szaporulat fóévi átlag °/ /00 fő évi átlag 1901-10 lS 230 1523 24,2 6828 683 10,8 1911-20 9 061 906 11,9 3161 316 4,0 22 DALLOS F.-SZABADY E. 1966: 506, MStK 46: 220-221, PETRILLA A. 1943:185.