Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
gozott Miskolcon, már 1926-ban elköltözött Nagyváradra. A deportálás küszöbén, 1944 áprilisában Spira Salamon hitszónokanyakönyvvezető rabbi, Neufeld Simon és Ehrenfeld Adolf rabbi ülnökök, valamint Gottlieb Juda szefárd rabbi alkották a Miskolci Ortodox Izraelita Hitközség rabbinátusát. Neufeld 1877. augusztus 8-án született Nagyszőlősön. A borsodi megyeszékhelyre több állomáson keresztül jutott el: először veje lett a tornai Tannenbaum rabbinak, majd Diósgyőrött szolgált népszerű főrabbiként, s csak ezek után, 1922. október 15-től alkalmazta őt a miskolci hitközség. Népes családjával (neje: Tannenbaum Johanna, gyermekeik: Szerén, Jenő, Sári, Rózsi, Margit, Ferenc, Hajnal, Tibor) a Kazinczy utcai templom udvarán lakott. 289 Ehrenfeld Adolf volt a rabbinátus legifjabb tagja (1882. május 15-én született Karcagon), de őt is már érett férfiként, 1927. szeptember 5-én választották meg Miskolcon rabbi ülnökké. Előbb a Bűza tér 13. szám alatt, majd a szefárd központ Arany János utcában lakott ugyancsak gazdag gyermekáldásnak örvendő családjával (felesége: Reinitz Eszter, gyermekeik: Jenő, Margit, Klára, Dezső, Nándor). 290 Figyelemreméltó referenciával bírt, hiszen a megboldogult szefárd rabbi Reinitz Józsefnek volt a veje, emellett viszont az egyéni adottságaival is kitűnt, rendkívül kellemes embernek ismerték őt Miskolcon. Spira Salamon 79, Neufeld Simon 67, Ehrenfeld Adolf pedig 62 évesen vált a haláltáborok mártírjává. Miskolcon (is) minden megváltozott a soá után. A hitközség 1945. január 21-én megtartotta alakuló közgyűlését. 291 A vallási vezetés terén (Ráv Slomo) Paszternák Sándor és Klein Károly személye jelentett a háborű előtti időkhöz fűződő folytonosságot. Paszternák (született Felsőmérán, 1893. december 2.) 1926 szeptemberétől dolgozott Miskolcon. Rabbi oklevéllel bírt már a hitközséghez kerülésekor, azonban egészen 1949 novemberéig iskolai hitoktatóként alkalmazták, csak akkortól szerepelt rabbi hitszónoki minőségben. Klein Károly szintén elsősorban tanító volt, de 1945. június 17-én már mint rabbi hitszónok tartott gyászbeszédet a deportálás első évfordulóján. A későbbi fő289 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 31. dob. 290 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 31. dob. 291 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 939/1945,