Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

rabbi, Schuck Miklós ugyanakkor még rabbi ülnökként vett részt a megemlékezésen.

292 Schuck főrabbi nem volt miskolci, a háború előtt Hejőcsaba patinás hitközségét vezette. Hejőcsaba és Diósgyőr autonóm ortodox hitközsége újjáalakult a soá után, a közigazgatási változás ellenére mindkét városrész zsidósága korszakunk végéig önállóan szerveződött. A Horthyérában Hejőcsaba presztízse vetekedett Miskolcéval: fiókhitközsége volt Arnót, Bükkaranyos, Görömböly, Harsány, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóvámos, Szirma és Szirmabesenyő. Nagy hírű rabbi, (Becalél) Groszmann M. Lajos irányította Hejőcsaba hitközségét, korszakunk kezdetétől egészen az 1938. október 19-én bekövetkezett haláláig. Az utána maradt ügyeket és anyakönyveket három évre Kertész Lajos hitközségi elnök vette át, majd 1942. január 4-én Schuck Miklós - korábban pestszentlőrinci - rabbit választotta meg a csabai zsidók közgyűlése helybéli főrabbivá.

293 Schuck túlélte a holokausztot, de 1945-ben már a miskolci hitközség alkalmazta őt. Kertész Gyula elnöklete alatt szervezték újra Hejőcsaba zsidói a hitéletet, a helybéli rabbilakás (Templom utca 12.) azonban korszakunk végéig üres maradt, illetve beköltöztetett rászorulók éltek a falai között.

294 Állt még a zsinagóga, helyére csak az 1960-as évek elején épült a lakótelep (Miskolcról közelítve) első négyemeletes tömbháza. A városrész - Tapolca és az Avas felé eső - északnyugati perifériáján, az egykori zsidótemetőben 1946 során egyedül Rozmann Józsefet helyezték örök nyugalomra, korszakunk végéig nem is volt több temetés.

295 Hejőcsaba hitközségi élete az 1950-es évek elejére elsorvadt, megszűnt. Stein Ferenc diósgyőri rabbi mártírhalált szenvedett. Gyülekezete, a Diósgyőri Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség 1945. február 28-án újjáalakult. A pászkát ugyan Miskolcról szerezték, függetlenségüket viszont megőrizték a diósgyőriek, korszakunk végén Weiser rabbi volt a szellemi vezetőjük.

296 A zsinagóga a törté292 B.-A.-Z. m. Lt. XVII. 2. 4302/1945. 293 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/b. 679/1944. 294 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 514. 3147/1947. 295 IGLÓI Gy. 1993. 396. p. 296 Miskolcer Blettern, 2005. augusztus, 13. p.