Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

pap számára nem biztosíthatták a közbizalmat".

281 Főrabbiként vállalta fel Herzl eszméinek népszerűsítését, holott a cionizmus igen nehezen, csakis a súlyosbodó körülmények hatására tudott teret nyerni Magyarországon. Arányérzéke Palesztinával összefüggésben is megnyilvánult: kerülte a politikai alapon szerveződő cionistákat, tőlük elhatárolódva, a vallásos indíttatású Mizrachi mozgalmához csatlakozott.

282 Sorsszerűén volt szimbolikus Austerlitz főrabbi halála és temetése: a második világháború kitörésének napján, 1939. szeptember elsején hunyt el egy budapesti klinikán, ahol szívbaját kezeltette. A holttestét hazaszállító gyászmenetet több százan fogadták a hejőcsabai határban. Előbb felravatalozták a Kazinczy utcai templomban, majd onnan a tanítványai vállukon vitték át a Palóczy utcai jesivába s ott imát mondtak mesterük felett. A szomszédos zsinagógában hatalmas tömeg fogadta a koporsót. Szöveg nélküli szertartással búcsúztatták, mivel Austerlitz utolsó kívánsága volt, hogy teteme fölött gyászbeszéd ne hangozzék. Hosszasan kígyózó sorok kísérték végső útján az avasi zsidótemetőbe. Sírkövére az alábbi szöveget vésték: „Itt van elrejtve a szent életű és nagyhírű szónok, Smuél Bar Simeon Austerlitz, a nagy és szent életű Moshe Arie Roth, Pápa főrabbijának vője, hitközségünk főrabbija, áldott legyen emléke! A Tóra nagy ismerője, evilág és mennyek asztalainak tudója, O az, aki utat mutatott tanítványainak, szép otthont teremtett kiváló családjának, jó néki és annak, aki ilyennek szülte, kevés házat találhatxmk, amely életet adott a próféták egyikének, megadatott Néki, hogy meglássa atyáink országát, tiszta szíve tele volt irántunk való szeretettel, anyja neve Eszter volt".

283 Az egyetértést propagáló főrabbi kollégája, dr. Spira Salamon (1865, Homonna - 1944, Auschwitz) viszont megosztó szerepben kezdte helyi működését. Miskolc polgárias izraelitái hosszú ideje igényelték a magyar nyelvű templomi prédikációt, ezért választották meg 1897. október 14-én Spirát rabbi hitszónokká. A szefárd évtizedes harcot indított személye ellen. A hitszónok neológ gyü281 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. szeptember 2. 282 A Mizrachi miskolci történetét ld: PASZTERNÁK, R. S. 1970.42^8. p. 283 Béres József (a közelmúltban elhunyt hitközségi titkár) fordítását idézi: BARNA 1.1993. 381. p.