Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

lekezet éléről, Losoncról érkezett Miskolcra s ez már önmagában elég lett volna kritizálóinak. Ráadásul az oklevelét intézményes keretek között nyerte Berlinben, a Hildesheimer-féle rabbiképzőben.

284 Spira mindezen túl világi tudós (is) volt, bölcsészdiplomát szerzett Berlinben, ahol kiadták a „Die Eschatologie der Juden nach Talmud und Midras" címmel megírt disszertációját. Némileg a sors fintora, hogy a heves szefárd támadások ellenére Spira volt a leghosszabb időn át - megszakítás nélkül 47 éven keresztül miskolci rabbi. A konzervatív kisebbség gáncsoskodásait maximálisan hatástalanította az anyahitközség törzse felől a Spira iránt nyilvánított szeretetteljes ragaszkodás. Hitszónoklatai a legnehezebb időkben is tartást adtak a miskolci zsidóságnak. A Tanácsköztársaság bukását követő ellenséges közhangulat idején ekképpen tanított: „Az ifjúság kérdez. Hogyan, mit kérdez a zsidó fiú.? Minek nektek, minek nekünk zsidóknak a külön felekezeti élet, melyért annyit kell tóműnk, miért a sok szertartás, mit végeznünk kell, miért borul el oly gyakran az életegünk fölött? Mit felelsz neki? Nem látod fiam, mily sok van fájdalom, a többi népek között még ma is, ki sokkal alacsonyabb erkölcsű ember, mint a legutolsó zsidó ember. Vagy elképzelheted talán, hogy akadhatnának olyan zsidók, kik összeállnak, hogy gyilokkal, rombolással reátörjenek ártatlan emberekre, akiket ők nem is ismernek, hogy azok élete, azok vagyona ellen támadjanak azért, mert azok nem ábrában, vagy faragott jelképben tisztelik a szentjöket. Ha kérdez, felelj neki. Olvasd a Tóra törvényét! Szól a rendje, ha hullát találnak és nem tudni ki ütötte agyon az embert, menjenek ki a város vezetői, hozzanak engesztelő áldozatot. A törvény őrei, kik nem gondoskodtak eléggé a biztonságról, álljanak ki, szálljanak magukba a hulla láttán. Hát még azok, akik hallgatagon tűrték a vad gyűlöletre szítást, azok, kik a romboló garázdálkodást nem büntetik, nem 284 Az ortodoxia szélsőséges képviselői - köztük a miskolci szefárdok - nem ismerték el a modern rabbiképző intézetek (pl. Budapest, Breslau, Berlin) végzett hallgatóinak kompetenciáját. „Szeminaristák" helyett kizárólag hagyományos felkészültségű, tehát jesivákban csiszolódott, majd három tekintélyes ortodox rabbitól igazolást nyert családos zsidó férfiakat tartottak hitközség élére választhatónak.