Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

megkívánt keretek között. Kritikáit nem rabiátus prófétai szitkokkal, hanem a hagyományból merített diplomatikus észérvekkel fogalmazta meg. Az ortodoxia primátusát ekképpen szemléltette: „az első ember, midőn az Edenkertbe jutott, parancsul kapta, hogy megművelje és megőrizze, épp úgy a szináji hegyi kinyilatkoztatás óta, mióta a zsidó nép mint kezében az isteni törvénnyel halad, az ő mestereinek, az ő tóratanítóinak is az a feladata, hogy ezt a tant ápolják, gyámolítsák, ismeretét előmozdítsák, de elsősorban, hogy megőrizzék és óvják, hogy ez a törvény csonkítatlanul és rövidítetlenül az Istentől kijelölt formák között fennmaradjon és az életben gyakorlatilag érvényesüljön. Elsősorban kell, hogy a pap ajkai, hogy a tanító élete gyakorolják azt a hatást, hogy az igazság, hogy az istenismeret csorbítatlan és csonkítatlan maradjon, hogy a hithűség a zsidó népben megrendíthetetlenül és változatlan fennálljon. Csak ezután remélhető, hogy tanulással fogja a zsidó nép paradicsomát, hitét és vallását fejleszteni, izmosítani, virágzásba hozni és gyümölcsözővé tenni".

279 Austerlitz mélyen ortodox volt, ezért szívesebben imádkozott a (hagyományos elrendezésű, központi helyzetű tóraolvasó emelvénnyel bíró) Palóczy utcai zsinagógában, mint az eredetileg neológnak épült Kazinczy utcai templomban.

280 Jesivájának híre meszszire terjedt. A főrabbi pedig alig mozdult ki a Palóczy utcából: ott imádkozott az (1901 és 1963 között álló) újabb zsinagógában, melynek udvarához tartozott a rabbilakás és a modern, kétemeletes internátussal bővített jesiva. Konzervatív vallásos nézetei ellenére meglehetősen nyitott volt a személyisége. Austerlitz maradéktalanul bírta hitsorsosainak tiszteletét, és a keresztény környezet felől is érték pozitív visszajelzések. Ott volt (már 1927 előtt) Miskolc város törvényhatósági bizottságában, mandátumát pedig nem kifejezetten izraeliták által lakott utcákban nyerte, hanem „oly választókerületben, ahol pusztán a hívők szavazatai zsidó 279 A Reggel, 1914. február 11. 280 1944-ben súlyos károkat szenvedett a Kazinczy utcai templom. A tóraolvasó emelvény a hitközség újjáalakulása után megkezdett renoválás során került a keleti fal tövéből a belső tér centrumába, így gyakorlatilag csak a vészkorszak után tűnt el végleg a templom neológ jellege. Ld. PASZTERNÁK, R. S. 1970. 24. p.