Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A gyermek halottak halálokai Miskolc Haláloki csoportok 1910-11") 1924-25") 1963b) százalék Fertőző betegségek 18,8 16,7 4,0 Egyéb betegségek 60,9 57,5 91,0 Erőszakos halálokok 1,2 1,7 5,0 Ismeretlen halálokok 19,1 24,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 N 839 635 100 a) 0-6 évesek. b) 0-14 évesek.

18 Ha a halálozás korszerkezetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy a gyermekek és fiatalok aránya az összes emalálozotton belül ütemesen szorul vissza, és az 1910. évi 43 százalékos arányról 1941-re 26-ra csökken. Ha külön nézzük a gyermekek (14 év alattiak) adatait, akkor azt látjuk, hogy míg az 1850-es években az elhunytak valamivel több, mint fele közöttük csecsemő, addig arányuk 1941ben már túlhaladja a 70 százalékot. A sajátosnak tűnő halálozási korszerkezet-átalakulás magyarázata abban rejlik, hogy a XIX-XX. század folyamán legnagyobb mértékben a kisgyermekek és a fiatal felnőttek halandósága szorult vissza, így a korszerkezeten belül nőtt egyrészt a 60 év felettiek, másrészt a lassabban javuló halandóságú csecsemők aránya. A XIX. század végétől kezdve a csecsemőhalandóság mértéke az 1920-as évekig viszonylag gyorsan csökken, de a harmincas években a mutató javulása ismét lelassul (10. táblázat). Az orvostudomány technológiai ugrása nélkül a hagyományos eszközökre - tisztaságra, tanácsadásra, anyatejelosztásra - épülő csecsemővédelem akkor még nem tud tovább lépni. Összevetve Miskolcot a többi településsel azt látjuk, hogy a hagyományos falvaknak a XIX-XX. század fordulóján még kedvezőtlenebb csecsemőhalandósága az 1930-as évekre alacsonyabb lesz Miskolcénál, míg a bükki falvaké alig javul, így az általunk megfigyelt korszak végére kezdeti előnyüket elvesztve a sorban Miskolc mögé kerülnek. Diós™ MStK 50: 598-603, 658-663, MStK 74: 144-157,186-187,162-163, BStÉ 1963: 35.