Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

győr adatai viszont végig jobbak Miskolcénál. Mindebből arra következtethetünk, hogy a falusias környezet - különösen, ha mint Diósgyőr esetében viszonylag korszerű egészségügyi szervezettel híd együttműködni - alacsonyabb csecsemőhalandóságot eredményez. Ha jó az egészségügyi szolgálat, de egészségtelen a lakókörnyezet (Miskolc), illetve jó környezet mellett nincs szervezett egészségügyi rendszer (bükki falvak), akkor viszont a csecsemőhalandóság mutatói nem javulnak megfelelő mértékben. 10. táblázat Csecsemőhalandóság Miskolcon és környékén 1901-10 1924-27 1933-38 1949 ezrelék Történeti Miskolc 197 156 147 122") Diósgyőr 170 172 109 Hagyományos falvak 216 179 138 Ipari falvak 186 179 173 a) Nagy-Miskolc

19 (Vándorlás) Valójában csak az embereket árgus szemekkel figyelő diktatórikus időszakokbein (1850-es, 1950-1970-es évek) vannak erre megbízhatóbbnak látszó statisztikák, igaz, ekkor viszont az emberek mozgása rendszerint nem tükrözi teljesen tényleges szándékaikat. A két világháború közötti időszak belső vándorlására vonatkozóan például csak a születési helyek statisztikájából következtethetünk, ebből azonban nem állapítható meg sem a vándorlás időszaka, sem a vándorló életkora (pedig nem mindegy, hogy valakit családja gyermekként költöztetett évtizedekkel ezelőtt Miskolcra, vagy mint fiatal magányos munkavállaló röviddel ezelőtt érkezett, hogy szerencsét próbáljon). A születési helyek statisztikái (11. táblázat) mindenesetre azt mutatják, hogy Miskolc népességének több mint fele az egész időszakon keresztül nem helyben született, tehát a város továbbra is tömegesen vonzza a bevándorlókat. Bizonyos mértékű eltolódás azonban az arányokban észlelhető: az első világháború után némileg megnő a távolabbról érkezettek aránya « PETRILLA A. 1943:185, BStÉ 1956: 48