Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
tekintettek az egyházra: vajon mit tesz az „új áramlatokkal" szemben, az „indulatok háborgása alatt". Nagy József ekkor még nem látta nagyon sötéten a helyzetet, úgy gondolta, hogy a keresztyénség az „igazi demokratikus gondolkodás" forrása, tehát az egyház könnyen fog illeszkedni az új rendbe, amely később cseppet sem bizonyult demokráciának. A hitélet fellendítését várták a rendszeres, „presbiterképző" összejövetelek beindításától is. Az új idők jele volt, amikor egy iparos foglalkozású presbiter azért mondott le, mert reggeltől estig keményen kellett dolgoznia a megélhetésért. 79 A földreform önmagában még nem érte tragikusan a miskolci egyházat, fontosabb volt ennél, hogy észrevették az egyházi oktatás közvetlen fenyegetettségét, mind anyagi téren (mint Enyedy Andor mondta: „megkondult a halálharang felettünk"), mind szellemiekben, a kommrmistákra célozva így fogalmaztak: mert „az általános iskola bevezetésének szellemét, ma tudjuk, kik diktálják". Az egyház állapotáról, hitéletéről 1946-ból viszonylag pontos képpel rendelkezünk. 80 A templomok látogatottsága nagyarányúnak volt mondható, hétköznaponként 1400-2500 fő, ünnepeken majdnem a duplája járt templomba, jellemző módon sokan a ruhahiány miatt nem mentek el istentiszteletre. A felnőtt alkalmak mellett beindultak a gyermek-istentiszteletek is a Füzes utcán. Úrvacsorát 8 alkalommal osztottak. (Az úrvacsorázók száma egyébként dinamikus növekedést mutatott, 1945-ben még csak 7818, 1946-ban több mint tízezer, 1947-ben 11 742 alkalommal járultak az Úr asztalához.) A vallásos életet szolgálta hétfőnként a presbiterek értekezlete. Az egyesületi élet még alig indulhatott el, csupán a Bethánia egylet (mely rendszeresen tartott hitébresztő, evangelizációs alkalmakat, közel állt hozzá a nőszövetséget újraindító és vezető Enyedy Andorné, valamint a később tetemvári lelkipásztor, Szilágyi István is 81 ), a KIE és a vegyeskar fejtett ki rendszeres működést, illetve bibliaköri keretekben nyílt szűk lehetőség a korábbi egyesületek feladatainak folytatására. A háborús kárfelmérés kap79 MA. Pr. jkv. 1945. november 11., november 25.; a református egyházra, mint „a legrégibb demokratikus szellemű magyar intézményre": Uo. 1946. március 3. 80 Az Avasi Református Egyházközség egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1946. Bekötve: MA. Pr. jkv. 1946. si BOJTOR1.1996.150-151. p.