Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

csán megemlíthetjük, hogy az épületekben mintegy 350 ezer, ingóságokban 250 ezer pengő volt az egyház összes vesztesége. A negyvenes évek végének fejleményeiből ki kell emelníink először is az éppen hogy újrainduló egyesületek megszüntetését, amelyek működtetése pedig a miskolci reformátusok egyik legfőbb jellemvonása volt. Pedig 1945-ben úgy txínt, ott lehet folytatni, ahol a háború miatt abbahagyták. 1944 júniusában kellett beszüntetnie például a napközi otthont, egy évvel később a Nő- és Egészségvédő Egyesület szerette volna az egyházközség anyagi támogatása alapján újraindítani, annak ellenére, hogy egyelőre még egy szalmazsákot sem tudtak az otthon rendelkezésére bocsátani. Arra kérte a városi szerveket, az Anna Otthont ne tartsák nyilván kiadható lakásokként, ezt a polgármesteri hivatal ekkor még jóváhagyta, később már nem.

82 Nagy József sokat fáradozott, hogy a háborúban zavaros körülmények között megszűnt filléregylet (melynek vagyonát egyébként az egyház átvette) újra indulhasson, de hiába hangoztatták, hogy az korábban nem folytatott politikai tevékenységet, az egyesület nem kezdhette meg újra munkáját, már csak azért sem, mert az árvaház kifosztott épületén kívül semmilyen ingó vagy ingatlan vagyona, irata nem maradt.

83 Az egyik legérdekesebb a Leányegylettel kapcsolatos hivatali levelezés volt, melynek újraindulását 1946-ban a Nemzeti Bizottság is támogatta, azzal, hogy „a szegény-segélyezés kötelezettségét is tartozik ezentúl teljesíteni, mint ahogy teljesítette a Horthy- és egyéb rezsimek alatt." Az egyesületnek megmaradt a tapolcai üdülőháza és 6 hold földje is, csak az összes irata és jegyzőkönyve pusztult el. Nagy József azt fejtegette, hogy korábban is végeztek karitatív munkát a fő jellemző hitbuzgalmi tevékenység mellett, ennek ellenére működését nem kezdhette meg.

84 De nem jártak jobban a diákegyesületek sem, hiába bizonygatta a gimnázium „Bükk" cserkészcsapata, hogy „fasiszta vagy demokráciaellenes pártok mellett nem foglalt állást, népellenes mozgalomban vagy cselekedetben nem vett részt", a belügyminiszter (ekkor éppen 82 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 1979/1945. 83 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 15459/1945. 84 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 22113/1946.