Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

keretei, csak lélek kell, hit és akarat kell, hogy jöhessenek nagy megvalósulások, gazdag eredmények."

26 A szövetség létrehozta vezető szerveit, megválasztotta irányító személyiségeit is. Az ügyvezető elnök, majd később elnök Enyedy Andor kezdettől meghatározó személyisége volt a szövetségnek. A Kálvin Szövetség szinte korának valamennyi társadalmi problémájának (nem megoldását, hanem) enyhítését felvállalta, a szegénységtől a munkanélküliségen keresztül az egyke-kérdésig - s mindezt kálvinista szellemben. Tulajdonképp a Kálvin Szövetség olyan - az egyház által ellenőrzött - keret-szervezetként is működött, mely integrálta a különböző részterületekre szakosodott egyesületeket. A szövetség 12 bizottságot hozott létre, melyek részben a szervezet és a majd 17 ezres lélekszámú egyházközség zökkenőmentes működtetésével foglalkoztak (szervező, rendező, gazdasági, számvizsgáló és fegyelmi bizottság), részben pedig egy-egy „célba vett" karitatív, illetve egyháztársadalmi feladatkörre szakosodtak (templom-, temető-, szegény-, beteg-, özvegy- és árvagondozó, fogházlátogató, illetve tanuló-jóléti bizottságok).

27 A Kálvin Szövetségnek külön volt egy Nőegylete, illetve egy Leányegylete, melynek a jobb feladatmegoszlás miatt létrehozták külön Füzes-utcai Leányegyletét is. Ezek a szervezetek is nem kis harcot vívtak a közönnyel, a fiatal lányok, asszonyok egyházivallási aktivitásának fokozásáért, az 1925-ben alakult központi Leányegylet tagsága a százat is alig haladta meg, és sikeres évnek számított, ha tíz új tag belépett. Ehhez képest rendkívül kiterjedt szervezkedést folytattak, bibliaórákon vettek részt (ahol rendszerint Enyedy Andor, ahogy nevezték, „második apánk" szolgált igével), könyvtárat működtettek, előadóesteket szerveztek (nemcsak vallási, hanem kulturális témákról is), létrehoztak több bizottságot (szociális, propaganda, „bazár"-bizottság, utóbbi a tagok által készített kisebb kézimunkákat árulta, a bevételből pedig napközi otthonokat támogattak). Rendszerint tartottak külön összejöveteleket nagyobb nemzeti és egyházi ünnepeken.

28 A leányegy26 Református Egyházi Értesítő, 1925. február 22.1-2. p. 27 Kálvin-szövetség ügyrendje. 1926. 8. p. 28 Ld. pl. 1935. évi munkájukról: Református Egyházi Értesítő, 1936. február 15. 512. p.; 1934. március 24.10-12. p. stb.