Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

menedékhelyé"-t a Győri kapuban, a szegényotthonnal egy fedél alatt alakították ki. Az intézmény fenntartója a város volt és a Ste­fánia Szövetség védőnői, szociális munkásai, akik a közvetlen segí­tésen túl jótékonysági akciókat is szerveztek. Az intézmény mű­ködtetésének költségei megjelentek a város szociális kiadásainak rovatában. Évente 150-200 (nyilvántartásban szereplő) leányanya és elhagyott nő kapott menedéket ennél az intézménynél. 337 Ez nyilván az érintettek töredékét sejteti csak, hiszen az egyházi, fele­kezeti szociális gondoskodás számszerűségéről nem rendelkezünk adatokkal. A város „szociális háló"-jának fontos eleme volt az idősekkel, magukra maradottakkal történő gondoskodás. Természetesen év­százados hagyományokat őrizve minden egyház felügyelt és ellá­tott ápoldákat, menhelyeket, „ispotályok"-at. Miskolc 1867-től mű­ködtetett közigazgatási ellenőrzés alatt álló szegényápoldát (azo­nosítható volt a Győri kapu 13. sz. épület környékén és előd­építményeiben). Az 1920-as évek végén egyre többet foglalkozott a sajtó a szegényápolda tarthatatlan helyzetével. 140-150 embert lát­tak el egy, már romos épületben. Mivel az Erzsébet kórháznak is elhelyezési gondjai voltak, ide küldte az elmeosztály nem közve­szélyes betegeit. Szociális korképet ad a helyi sajtó a városról egy 1935-ben megjelent írásban. „Tönkrement gazdagok, letűnt csilla­gok, megrokkant egzisztenciák és csendes bolondok" egyaránt la­kói voltak ennek az intézménynek. 338 Miskolc város közgyűlése megszavazta egy új, 200 ágyas szegényház építésének szükséges­ségét, de csak ennyit, hiszen a városnak költségvetési fedezete nem volt erre, másrészt a Speyer-kölcsön visszafizetésére minden ingatlanát és adóbevételét lekötötte. A belügyminiszter személyes segítségét kérték az ügy megoldásában, de a háború kitöréséig ér­demi előrelépés nem történt. 339 A „százarcú szegénység"-gel nemcsak a falak között, hanem városszerte találkozott, együtt élt a munkás vagy a jobb módú polgár. „ínségmunka, népkonyha, kórház, orvosság, munkásszál­ló, napközi otthonok azok az előretolt állások, amelyen megtörik, 337 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 261., és B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 23804/1934. 338 Felsó'magyarországi Reggeli Hírlap, 1935. augusztus 11. 339 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.14981/1938.

Next

/
Thumbnails
Contents