Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

menedékhelyé"-t a Győri kapuban, a szegényotthonnal egy fedél alatt alakították ki. Az intézmény fenntartója a város volt és a Stefánia Szövetség védőnői, szociális munkásai, akik a közvetlen segítésen túl jótékonysági akciókat is szerveztek. Az intézmény működtetésének költségei megjelentek a város szociális kiadásainak rovatában. Évente 150-200 (nyilvántartásban szereplő) leányanya és elhagyott nő kapott menedéket ennél az intézménynél.

337 Ez nyilván az érintettek töredékét sejteti csak, hiszen az egyházi, felekezeti szociális gondoskodás számszerűségéről nem rendelkezünk adatokkal. A város „szociális háló"-jának fontos eleme volt az idősekkel, magukra maradottakkal történő gondoskodás. Természetesen évszázados hagyományokat őrizve minden egyház felügyelt és ellátott ápoldákat, menhelyeket, „ispotályok"-at. Miskolc 1867-től működtetett közigazgatási ellenőrzés alatt álló szegényápoldát (azonosítható volt a Győri kapu 13. sz. épület környékén és elődépítményeiben). Az 1920-as évek végén egyre többet foglalkozott a sajtó a szegényápolda tarthatatlan helyzetével. 140-150 embert láttak el egy, már romos épületben. Mivel az Erzsébet kórháznak is elhelyezési gondjai voltak, ide küldte az elmeosztály nem közveszélyes betegeit. Szociális korképet ad a helyi sajtó a városról egy 1935-ben megjelent írásban. „Tönkrement gazdagok, letűnt csillagok, megrokkant egzisztenciák és csendes bolondok" egyaránt lakói voltak ennek az intézménynek.

338 Miskolc város közgyűlése megszavazta egy új, 200 ágyas szegényház építésének szükségességét, de csak ennyit, hiszen a városnak költségvetési fedezete nem volt erre, másrészt a Speyer-kölcsön visszafizetésére minden ingatlanát és adóbevételét lekötötte. A belügyminiszter személyes segítségét kérték az ügy megoldásában, de a háború kitöréséig érdemi előrelépés nem történt.

339 A „százarcú szegénység"-gel nemcsak a falak között, hanem városszerte találkozott, együtt élt a munkás vagy a jobb módú polgár. „ínségmunka, népkonyha, kórház, orvosság, munkásszálló, napközi otthonok azok az előretolt állások, amelyen megtörik, 337 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 261., és B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 23804/1934. 338 Felsó'magyarországi Reggeli Hírlap, 1935. augusztus 11. 339 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.14981/1938.