Miskolc története 5/2. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

vagy enyhül a szegénység emberpusztító rohama. Városi és államsegély, társadalmi adomány és gyorssegély, természetbeni juttatások és társadalmi akciók sora, egyesületek, egyházak karitatív, szociális munkája egyesül és igyekszik segíteni. Mindennek ellenére a szegénység elleni küzdelem szélmalomharc."

340 A szegények és a vakok otthona köznapi élete a háború után eltűnik a dokmnentumok a levéltári források közül. Mindössze egy adatot őrzünk a Nemzeti Bizottság iratai között, amely az intézményre utal. A MADISZ fordult a Nemzeti Bizottsághoz, hogy a Győri kapu 13. sz. alatti épületet, amelyben a vakok otthona volt, de már üresen áll, megkaphassák szervezetük részére. A bizottság a kérést, mint nem hatáskörébe tartozó ügyet, elutasította.

341 1946ban még megvolt, de már nem használták a közel évszázados épületet. Véglegesen akkor tűnt fel, amikor az első ötéves terv időszakában elkezdődtek az építkezések a Győri kapuban. A város szociális intézményeinek - azon túl, hogy fenntartásukról a város gondoskodott - volt egy hatékony egyesületi háttere. (Ezekről az egyesületek között a monográfia korábbi fejezetében írtunk.) A két háború között a szociális ügyekhez a Miskolci Stefánia Szövetség viszonyult a leghatékonyabban. A szervezet 1917ben alakult, s két védőintézetet a Vadnay Károly utcában működtetett, majd központja a gyermekmenhely átadása után a Meggyesalja utcára költözött. Évente 1400 csecsemőt gondoztak, a védőnői megfigyelést állandósították, 1925-től az anyaotthon működését szervezték, s felvilágosító előadásokat, összejöveteleket tartottak. A szövetség elnöke a mindenkori polgármester volt, hatékonyságának csúcsát Hodobay Sándor időszakában, 1922-1935 között érte el. Ekkor 2500 tagja segítette a város szociális intézkedéseinek végrehajtását. Működésüket a korszak végéig, 1949-ig folytathatták. Második világháborús hadikórházak a városban és környékén Miskolc város közgyűlése 1945. január 29-én tartotta évi első ülését. Gálffy Imre polgármester a szovjet katonai parancsnokság képviselői előtt hangsúlyozta, hogy „Miskolc város a 2. Ukrán Had340 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. december 8. 341 B.-A.-Z. m. Lt. XVII. 2.1172/1946.