Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
Az önkormányzati élet meghatározó tényezői Miskolcon is a polgármesterek voltak, akik 1918-1944 között a városi politikában döntő szerepet játszottak. A két világháború közötti időszak helyi politikai viszonyai polgármesteri ciklusok (Szentpáli István, Nagy Ferenc, Szentpáli István, Hodobay Sándor, Halmay Béla, Fekete Bertalan, Szlávy László, Gálffy Imre, Demes Béla) szerint is feloszthatók. Hasonlóan fontos várostörténeti eredmény a polgármesterek személyiségének, politikai karakterének feltárása, természetesen a helyi közigazgatás-történet nézőpontjából. Ide kellett illeszteni az 1935-ös Hodobay-bukást, amely egy új várostörténeti szakaszt nyitott, vagy Mikszáth Kálmán - heves országos visszhangot kiváltó - Nagy-Miskolc koncepcióját. 220 A monográfia politika- és közigazgatás-története kitér a közigazgatási tisztviselők tevékenységére és a városi hivatalszervezet történetére. Feltártuk, hogy milyen volt a hivatalnokok rekrutációja, képzettsége, társadalmi összetétele. Vizsgáltuk, hogyan érvényesültek az alkalmazások során a korabeli szolgálati pragmatika szabályai, milyenek voltak a képesítési, létszám- és alkalmazási viszonyok. Különös hangsúlyt fektettünk a 1926. július 15-i restauráció eredményeire. Várostörténeti jelentőségű esemény volt az eddig feltáratlan - 1934-es városházi botrány. A visszaéléseket követő fegyelmi eljárások iratai fontos igazgatástörténeti dokumentumok. 221 A közigazgatás-történeti rész középpontjába a hazai területi igazgatás 1929. évi reformját állítottuk. Különös gonddal vizsgáltuk ennek miskolci vonatkozásait, helyi eredményeit. Ekkor kezdődött a végrehajtói tevékenység gyorsítására irányuló törekvés, az önkormányzati hatáskör szűkítése. Miskolcon a kisgyűlés megalakulása, a közgyűlés bizottságainak átalakítása és a tisztújítás folyamatának, eredményének nyomon követése jelzik a törvényhozás említett törekvéseit. Ebből a szempontból is rendkívül jellemzőek az 1929. november 19-i törvényhatósági választások, az ennek során kialakult politikai és felekezeti küzdelmek. 220 DOBROSSY 1.1997. 4. köt. 67-92. p. 221 EGYED I. 1936., THURZÓ NAGY L. 1965. XVI. köt. (1925-1926) és a Felsőmagyarország, Reggeli Hírlap, Magyar Jövő vonatkozó számai.