Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
A háború a városi közigazgatásra is döntó' hatást gyakorolt. Az 1939: 2. tc. további önkormányzati jogokat vont el. A törvényhatósági választásokat elhalasztották, és 1942-ben kötelezővé tették a kinevezési rendszert. A hadi igazgatás helyi eseményeinek áttekintése lehetőséget kínált az 1918-as állapottal való összevetésre, hiszen a honvédség, a rendőrség és csendőrség államosítása ekkor következett be. A katonai igazgatás, az 5047/1919. számú kormányrendelettel államosított rendőrség helyi működésének párhuzamai fontos történeti értékkel és országos tanulságokkal bírnak. Miskolc levéltári fondjai megőrizték a rendőri bíráskodás dokumentumait, amelyek segítségével mutathattuk be a korabeli városi kriminalitást. A miskolci önkormányzat politikai alapjai A várostörténet helyi hatalmi viszonyokra, a pártpolitikai küzdelmeire vonatkozó fejezetéhez az előbbieknél lényegesen több feldolgozás áll rendelkezésünkre. Ebben a tekintetben a tanulmányok irányultsága, gyakran irányzatosság jelent komoly felhasználási nehézséget. A politikatörténeti áttekintést a restauráció miskolci eseményeivel kellett kezdenünk. A román megszállás eseményeiről, a Tarnay-éra időszakáról, az átmeneti konszolidációról elsősorban hírlapi tudósítások szólnak. A közigazgatási bizottság első „helyreállító" ülésének teljes anyaga rendelkezésünkre áll, amely lehetővé tette a korabeli politikai viszonyok viszonylag pontos rögzítését. 222 A korabeli politikai élet fontos eseménye volt az 1920-as országgyűlési választás. A városi politikai csoportok és pártok előkészületeiről, a választási kampányról, a választás eredményének politikai tartalmáról a kortársak is sokat írtak. 223 Az 1922-es nemzetgyűlési választások Miskolcon is heves pártpolitikai küzdelmet hoztak. A jelöltek személyének bemutatása, a programok értékelése és az eredmények országos horizontú értékelése a monográfia egyik 222 THURZÓ NAGY L. 1965. XIII. köt. (1918-1919), TÓTH P. 1966/2. 223 ZSEDÉNYI B. 1929., THURZÓ NAGY L. 1965. XIV. köt. (1920-1921), TÓTH P. 1972/3. sz. 1972. 305-329. p.