Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ódusban Reisinger Ferenc kormánybiztosként, Tarnay Gyula, Gedeon Aladár, Lichtenstein László, Puky Endre, Soldos Béla, Mikszáth Kálmán, Lukács Béla, Borbély-Maczky Emil és Pünkösti Mihály főispánként hogyan képviselte a kormány érdekeit városunkban.

218 A várostörténeti irodalom keveset foglalkozott a Törvényhatósági Bizottság két világháború közötti történetével. Lényegében feltáratlan volt a várost irányító testület összetétele, politikai, foglalkozási, társadalmi állás szerinti és vallási tagozódása. Ezt az elemzést el kellett végeznünk. Arra is különös gondot fordítottunk, hogy kellő alapossággal vizsgáljuk a testület feladatkörét, jogi kifejezéssel hatáskörét. A bizottság működésének - levéltári és publicisztikai forrásokra épülő - elemzésekor nyomon követtük az önkormányzati, a közigazgatási és politikai jellegű feladatköröket. Kiderült, hogy Miskolc esetében az önkormányzati jogkör háttérbe szorult, a politikai hatáskör a harmincas évek elejétől megerősödött. Sajátosnak tekinthető, hogy városunk esetében nem történt komoly összehasonlító vizsgálat az 1929-ig 21 éve működő törvényhatósági bizottság személyi összetételének változásairól. Más városokhoz hasonlóan még ezután kell feltárni a virilisek társadalmi összetételét, épségben megmaradt, regisztrált adatait. Vizsgálni szükséges pártállás szerinti összetételüket, továbbá a testület társadalmi csoport-tagozódását.

219 Amíg a város országgyűlési képviselőiről viszonylag sokat tudunk, kevés feldolgozás született a törvényhatósági választások eredményeiről. A helyi politika szempontjából ennek, különösen az 1934-es testületalakításnak különös jelentősége volt. A XX. századi várostörténeti kutatás egyik elhanyagolt területe a Közigazgatási Bizottság tevékenységének vizsgálata. Ebből a szempontból nem kerültünk hátrányba a nagyobb szakirodalmi feldolgozottságú, alaposabban kutatott városokkal, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közigazgatás legfontosabb szakmai fórumának történetét sem. A fennmaradt bizottsági iratok alapján jól követhető a közigazgatási tevékenység. 218 DOBROSSY I. 1997. IV. köt. 67-92. p. Reggeli Hírlap, 1931. 77. sz. 9-10. p. 219 DOBROSSY I. 1994. 253-292. p.