Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

sának vizsgálata. Miskolc két világháború közötti gazdaság- és politikatörténetének fontos tényezője a Speyer-kölcsön volt. Ennek történetéről, a felhasználás módjáról, eredményéről kiváló tanulmányok születtek.

217 Az önkormányzati testületek háztartásának állami ellenőrzése később is fontos állami feladat maradt. Az 1927: 5. tc. felhatalmazást adott a belügyminiszternek az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzésére. A törvény Miskolc esetében is előírta, hogy a költségvetést a belügyminiszterhez előzetesen fel kell terjeszteni. A belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel közösen - leszállíthatta a költségvetés egyes tételeit, és határozhattak arról, hogy a törvényes kötelezettségen alapuló kiadásokat a költségvetésbe be kell venni. A két miniszter rendelkezhetett az önkormányzati testületek szervezetének átalakításáról, vállalatainak átalakításáról, összevonásáról, vagy megszüntetéséről. Az alapkutatás kiterjedt a városigazgatás jogilag nyomon követhető folyamataira, a személyi és morális viszonylatokat jól tükröző fegyelmi ügyekre, a közigazgatási jogvédelem és közigazgatási bíráskodás történetére. Előzmény nélkül kellett összegyűjtenünk és értékelnünk a Miskolc közigazgatási szervezetét meghatározó szabályrendeleteket. A modern időszakra érvényes városkutatási axióma, hogy a helytörténet hivatalos kereteit az önkormányzati normák határozzák meg. Ezért (is) pótolnunk kellett elődeink mulasztását a szabályrendeletek feltárásában és szakszerű elemzésében. A feltárásnak ezt követően is tekintettel kell lennie az adott korban hatályos (a 30-as évektől egyre szaporodó) központi jogi normákra, hogy az önkormányzat tényleges mozgástere megállapítható legyen. A helytörténeti kutatás komoly eredményeket ért el a főispánok biográfiájának, gyakorlati tevékenységének összeállítása terén. A várostörténeti monográfia számára így csupán a főispáni tisztség várostörténeti jelentőségéről, a helyi kormányzó politikai-közigazgatási szerepéről, továbbá hatáskörük tényleges gyakorlásáról kellett összegzést készíteni. Meg kellett vizsgálni, hogy az adott peri217 SZATMÁRI L. 1958., DOBROSSY I. 1995-1996. 423-451. p., LENGYEL A. 1964. 1-2. sz.