Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

vetően befolyásolta az 5047/1919. számú ME. rendelet is, amely megvalósította a még önkormányzati irányítás alatt álló városi rendőrség államosítását. A rendőri szervezet városi kapitánysági szervezetben működött, felügyeletét, és ellenőrzését a kerületi rendőr-főkapitányságok gyakorolták. A rendelet minden közbiztonsági ügyet a rendőrhatóságok hatáskörébe utalt. Az igazgatásrendészet java része is állami feladat lett, az önkormányzat csupán azon feladatokat láthatta el, amelyeket külön jogszabályok hatáskörükbe utaltak. Az általános állami, és politikai szempontból csekélyebb jelentőséggel bíró kihágási (szabálysértési) ügyek java része a városnál maradt. A kormányok restaurációs kísérletei a közigazgatás terén sikeresebbek voltak a modernizációs kísérleteknél. Bethlen István álláspontja szerint a közigazgatási reformot nem lehet a választójog átalakítása előtt megkezdeni. Egy sor - Miskolcot is érintő - átmeneti intézkedés született. A város választott tisztviselőinek mandátumát az 1920: 7. tc. meghosszabbította, az 1921: 34. tc. pedig felhatalmazta a kormányt, hogy a megüresedő állások átmeneti betöltéséről rendelkezzen. A városi autonómia terjedelmének kérdése szorosan összefügg a törvényhatóság korabeli pénzügyi helyzetével, mozgásterével. Az 1920-as évek elején Miskolc is rendkívüli anyagi gondokkal küzdött, a város működtetése veszélybe került. A kormány egyre több városi önkormányzat szanálását határozta el, és központilag is megkísérelte a közösségi háztartások támogatását. Az 1922: 23. tc. az általános kereseti adók egész bevételét a helyi közösségeknek engedte át, az 1923: 33. tc. pedig a fogyasztási adó bevételezésére adott lehetőséget. A belügyminiszter rendkívüli felhatalmazást kapott a költségvetés előkészítésének, tárgyalásának, jóváhagyási rendjének szabályozására, az utalványozás, a pénztári és számvevőségi teendők ellátásának helyi meghatározására. Az állami felügyelet, az adminisztratív tutela (jog) fokozatosan erősödött, és ez a közigazgatási mozgástér korlátozására is komoly hatást gyakorolt. Szűkült a város költségvetési jogosultsága, csökkent a pénzügyi támogatottsága. A helyi költségvetések összehasonlító elemzése sokat segít a korabeli valóság megismerésében. Különösen fontos számunkra a Miskolcot érintő szanálási törvények hatass