Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ciik a külpolitika által befolyásolt, vagy meghatározott irányba fejtette ki.

172 Az 1939. évi országgyűlési képviselőválasztás A Horthy-korszak utolsó, 1939. május 28-29-i választásai a második Teleki-kormány (1939. február 16.-1941. április 3.) idejére estek. De ezt fél éve befolyásolta az 1938. november 2-i első bécsi döntés, amelyre már másnap örömtüntetés volt a válasz a Népkertben az országzászlónál. Elindult a „magyar a magyarért" mozgalom, amely természetbeli és pénzadományokat jelentett. Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa volt a civil támogatás, segítség célpontja. A november 11-i kassai bevonuláson már a város adományozta zászló és a szakmai szervezetek küldöttségei, beszédei is természetes velejárói voltak a „Felvidék visszatérésének". A város közgyűlése 1939. november 15-én határozatot fogadott el, miszerint „a Felvidék felszabadulásának történetét és az azt irányító férfiak nevét az utókor számára márványtáblán örökíti meg Miskolc."

173 A nemzetközi és hazai változó politika és közhangulat jobb irányítására Imrédy a Gömbös-féle pártszervezet és apparátus átalakítása mellett döntött. A rendszerváltoztató tervek támogatására létrehívta a Magyar Élet Mozgalmat, amelyből Teleki Pál második kormánya szervezett pártot Magyar Élet Pártja néven. Formailag feloszlott az elődpárt, a NEP, s a MÉP megfogalmazta új programját, amely nem több, mint a választásokat előkészítő beszédek gyűjteménye. A párt által kiadott választási program központi helyre emelte a földreformtörvényt, s még a második zsidótörvény elfogadása előtt kilátásba helyezte - a magyar fajvédelem alapján annak folytatását. A Magyar Élet Mozgalom 1939. január 10-én bontott zászlót Miskolcon. A meghívott szónok Rátz Jenő magyar honvédségi tábornok volt.

174 Előadásának középpontjában az öntudatos fajvéde172 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, (1938) augusztus 20. 173 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 547. kgy/1939. 1

74 1882-1952. Hivatásos katonai karriert futott be, 1938-tól gyalogsági tábornok, 1944-ben a Nemzetiszocialista Pártszövetség elnöke. Háborús bűnösként kötél