Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

kérte magához a polgármestert. A miskolci kereskedő- és iparostársadalom képviselői felkeresték a még hivatalában lévő Lichteinstein László főispánt, hogy hűségnyilatkozatot tegyenek a polgármester mellett. Mivel a főispán fogadni sem volt hajlandó a küldöttséget, a lakosság előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Lichteinstein nem hajlandó kiállni Hodobay polgármester mellett.

158 A belügyminiszter a várható vádaskodások elől kitérve a polgármester nyugdíjazását kérte, de az előtte betegszabadságra ment. Hivatalát Csontó Dezső tanácsnoknak adta át, aki - érezhető szolidaritásból - szintén betegszabadságot kért. A pártok egyeztettek, s a polgármesteri hivatalt a főjegyző Fekete Bertalanra bízták. (Az már a véletlen műve volt, hogy a helyettes polgármester, Halmay Béla szintén betegszabadságra kényszerült.) A lefolytatott perek több személy státusába kerültek, s 14 városi tisztviselő önként kérte nyugdíjazását, hogy elkerülje az esetleges vádaskodást, pereskedést.

159 * * * Az 1938. évi XIX. törvény megszületéséig (amely alapján 1939ben a Horthy-korszak utolsó országgyűlési képviselő-választása történt) az 1925. évi XXVI. törvény volt érvényben. Ez az országgyűlés mandátumát öt évben határozta meg, de minden ciklus rövidebb volt ennél. Megtartotta a városokban a titkos szavazást, amely listás rendszerű volt. A férfi és női választókra (kor, iskolai végzettség és helyben lakás) különféle előírásokat, ún. cenzusokat fogalmazott meg. Ezek a cenzusok elsősorban a munkásszavazók érdekeit sértették, számukat pedig csökkentették. így Miskolcon 1920-ban az összlakosság 39%-a, 1931-ben 33,9%-a, míg 1935-ben 35,1%-a (összesen 22 139 fő) szavazhatott.

160 Ennek ellenére 1935-ben a „munkás-kerületben" még fölényesen győzött Reisinger Ferenc. Az 1939-es választást megelőzően 1938-ban az új választójogi törvény legfőbb pozitívuma, hogy bevezette az általános és titkos szavazást. A választáson való részvétel kötelező volt, a távolmaradást büntették. A választók egy része mind listára, mind egyéni je158 DOBROSSY 1.1995. 2. köt. 33-38. p. is? THURZÓ NAGY L. 1965. XXI. köt. (1935) 55. p. 160 BERÁNNÉ NEMES É. 1976. 148. p.