Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

csoportok, szervezetek is, akik Griger Miklósban elsősorban az egyházi embert, a papot látták. A miskolci választások is jobban érthetők, ha az új országgyűlés párt-összetétele szerint elemezzük.. A Nemzeti Egység Pártjának 171, a Független Kisgazdapártnak 24, a Kereszténypártnak 14, a Szociáldemokrata Pártnak 11 képviselője került a parlamentbe. 1-7 képviselőt 7 párt küldött, míg a pártonkívüli képviselők száma 11 fő volt. Míg a Legitimista Párt egyetlen képviselői helyet sem szerzett, a nyilaskeresztesek már két képviselővel voltak jelen az országházban.

155 A Ház ülésén Eckhardt Tibor bejelentette, hogy a párt változatlanul az ellenzéki padsorokból fogja teljesíteni a nemzettel szembeni kötelezettségét. Az 1935-ös választás tehát Miskolcot az ellenzéki városok közé sorolta, hiszen a kisgazdák éppúgy „balról" voltak ellenzékiek, mint a szociáldemokraták. Az 1935-ös országgyűlési választásokkal egyidőben lényeges változások történtek a városi közigazgatás és a városvezetés személyi összetételében. Valójában 1935-ben kezdte meg érdemi munkáját a város új törvényhatósági bizottsága. A legnagyobb pártfrakció a Nemzeti Egység Pártjáé volt. Az 55 tagú párttestületét Görgey László vezette. A többi párt képviselőinek száma a hiányos levéltári forrásokból, de a korabeli sajtóból sem állapítható meg. Annyi bizonyos, hogy a Liberális Pártot Ferenczi Károly, a Független Demokrata Pártot Kellner Miklós, a Keresztény Munkások és Polgárok Pártját Csík József, a Szociáldemokrata Pártot pedig Reisinger Ferenc irányította a város parlamentjében.

156 Ezt az évet a városi „földcsuszamlás éve"-ként jegyezzük a történelemben. Annak kormányzati okai voltak, hogy Lichteinstein László főispán helyét az ónodi körzet országgyűlési kényviselője, Lukács Béla foglalta el.

157 Annak pedig, hogy a „Hodobay-korszak" véget ért, s a névadó polgármester lemondásra kényszerült, két városi korrupciós ügy volt az oka (az egyik az Apolló filmszínházzal, a másik a városi zálogházzal volt kapcsolatos). 1935-ben Keresztes-Fischer Ferenc, a Gömbös-kormány belügyminisztere a „miskolci ügyekkel" kapcsolatban beszámolásra 155 THURZÓ NAGY L. 1965. XXI. köt. (1935) 29. p. 156 THURZÓ NAGY L. 1965. XXI. köt. (1935) 47. p. 157 DOBROSSY I. 1997. 4. köt. 77-80. p.