Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

lett a kormányhoz viszonyítva jobboldali ellenzéki alapállású. Ezzel szemben a baloldali ellenzéknek nem voltak virilista képviselői, a választásokon pedig csak 12 mandátumot szereztek. 1929-től Miskolc közgyűlése a jobboldali, keresztény-konzervatív irányvonalat képviselők fóruma lett. A választások után megélénkült politikai légkörben a korábbinál nagyobb helyet követelt magának a revízió eszméje. Először a Keresztény Párt vendégeként Eckhardt Tibor fejtette ki véleményét, egyben programját, amely a német helyett a határozott olasz orientációt helyezte a nemzetközi politizálás fókuszába. A magyar pártközi kapcsolatokról az volt a véleménye, hogy „ha a Szociáldemokrata Párt a revíziós munkából kivenné a részét, - minden hátsó gondolat nélkül és becsületesen -, ez volna számára a helyes út/'

123 A közhangulat megváltozására, „élesedésére" jellemző, hogy megalakult a Magyar Revíziós Liga miskolci csoportja is. (Fóruma a Polgári Kaszinó volt, szellemiségüket Széchenyi Istvánéhoz hasonlították, vezetőjük, pontosabban: a megalakuláskor fő képviselőjük Róbert Emil kincstári főtanácsos lett.) Ezt aligha tudták ellensúlyozni a szociáldemokrata rendezvények, ekkor már az ún. „munkanélküli-gyűlés"-ek, amelyek nemcsak a Miskolci Textilgyár megszűnése ellen tiltakoztak, hanem főleg az ellen, hogy felvetődött a diósgyőri vasgyár bezárásának gondolata is. A szociáldemokraták 6 pontos dekrétumot adtak át Mikszáth Kálmán főispánnak, s hogy a benne foglaltak mennyire mutattak túl a politika hétköznapiságán, mi sem bizonyítja jobban, mint az új törvényhatósági bizottság első ülése, amely legtöbbet a munkanélküliséggel, a segélyezéssel, a karácsony előtti szegényakciókkal, a szociális gondoskodással (kiemelten a tbc-sekkel) foglalkozott. 1930-ban folytatódott a politika „öngerjesztése". Annyit mindenki tudhatott, hogy a trianoni országcsonkítás tizedik évfordulója új pártok születésére, állandósuló tömegdemonstrációkra ad lehetőséget, amely előkészítése lehet (lesz) az 1931. évi országgyűlési képviselőválasztásoknak. A Revíziós Liga és a Felvidéki Szövetség június 4-ét gyásznappá minősítette, s Miskolcon is kérték, hogy a házakat fekete zászlókkal lobogózzák fel, a lakosság sötét ruhát és gyászkarszalagot viseljen, a nők ne vegyék fel 123THURZÓ NAGY L. 1965. XVII. köt. 1927-1928.11. p.