Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ruhát és gyászkarszalagot viseljen, a nők ne vegyék fel ékszereiket, a kávéházakban, szórakozóhelyeken pedig ne szóljon zene. (Az emlékezés és Horthy Miklós 10 éves kormányzósága arra „buzdította" a miskolci képviselőtestületet, hogy a kormányzó iránti hálájukat „hódoló feliratban" fejezzék ki, s a Városház teret Horthy Miklós térnek nevezzék el. A háborút követő utcanév-átváltoztatásokig valóban ez volt a tér neve.) A fajvédők az év nyarán beléptek a kormánypártba, nevesítve: Gömbös „pártdeklarációval" is csatlakozott Bethlen István pártjához. Ennek gyors következménye lett, hogy a Gömbös-barát Borbély-Maczky Emilt kinevezték Borsod megye főispánjává. Képviselői helyét ifj. Görgey László kapta meg, aki 1919-től vezéregyénisége volt a város keresztény társadalmának, egyben elnöke a Magyar Jövő című napilap kiadóvállalatának. (Az újság a Reggeli Hírlap, majd Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap „ellensúlyozására" így lett a jobboldali kormányzati politika miskolci fő orgánuma.)

124 Kialakult Miskolcon is az az ellenzéki párt, amely jellemzője volt a kormányzásnak, vagyis a Bethlen-Gömbös éleződő ellentéte Miskolcon Mikszáth-Borbély-Maczky és a város-megye ellentétébe csapott át. „A két főispán egymáshoz való viszonya - írja Thurzó Nagy László - érthetően nem volt barátságos. Mikszáthot feszélyezte az, hogy nemrég még Borbély-Maczky ellen dolgozott, Maczky pedig nem tudott felejteni. Mint a történelem folyamán nem először és nem utoljára: amint a megyeháza szemben állt a városházával, úgy a két főispán is konfliktusba került egymással, ami a belügyminisztereknek és a miniszterelnököknek sok bosszúságot okozott.

125 A kormányzó párt és a városi képviselőtestület „mozgása" hatással volt a városi politikára, új pártok, koalíciók jelentek meg, s szinte már természetes módon sejtették a választások előtti pozíciókeresést, érdekérvényesítést, az egyéni ambíciókat, időnként azt: mindegy, hogy hol, csak a hatalom részeseként (de ha ez nem 124 1919. október 5.-1944. április 16. között jelent meg, a legjelentősebb vidéki lapok egyike volt, keresztény alapú kormánylapként működött a német megszállásig, illetve a nyilas hatalomátvételig, amikor a baloldali orgánumokhoz hasonlóan megjelenését betiltották. Vö.: FÜLÖP A. 1964. 76-77. p. 125 THURZÓ NAGY L. 1965. XVII. köt. (1927-1928) 58. p.