Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

mennyi konstruktív rétegét egyesítő „városi" jelöltek vettek részt.

120 A 48 választott, 48 virilis taghoz 6 kinevezett, 3 ún. örökös képviselő, valamint a városi tisztikar 9 vezetője (polgármester, főjegyző, három tanácsnok, tiszti főügyész, a város vezető főmérnöke, a tiszti főorvos és a fő-számvevő) tartozott. A különböző érdekképviseletek 25 személyt delegálhattak, s a város teljes képviselőtestülete így lett 139 fő.

121 Elvi jelentősége volt annak, hogy a 48 választott tag úgy került a városházára, hogy a 10 választókerületből 4-ben 6-6 főt választottak, míg 6-ban 4-4 főt. (A választókerületeknek a közigazgatási határokat kellett volna követni, de azzal, hogy ezeket a városvezetés jelölte ki, a politikai hovatartozás nyilván meghatározta.) A törvényhatósági törvény végrehajtása új politikai csoportosulásokat szült, új „törésvonalakat" hozott létre, tagolta az egyébként is összetett városképet. 1927. május 27-én megalakult a Miskolci Dolgozók Pártja, amelynek vezetője Engel Jenő fakereskedő lett.

122 A Nemzeti Keresztény Alapon álló Keresztény Polgárok és Munkások Pártja, valamint a Keresztényszocialista Párt miskolci csoportja fuzionált, s azzal hozták létre a Keresztény Községi Pártot, hogy az a kormányzó Egységes Párthoz viszonyítva jobboldali ellenzéki politikát folytat. A párt vezetője Csík József lett, a tagozatok képviseletében a munkások szószólója Adorján Árpád, az iparosoké Potenga Ferenc, a gazdatársadalomé Szathmáry János volt. Miskolc 1909-től működő (a virilizmus elvei alapján a tagok egy részét 4 évente cserélő) közgyűlése két évtized eltelte után, 1929. október 29-ei ülésével lezárt egy korszakot a város közigazgatási, politikai életében. Az új közgyűlésben a 48 virilis tagból 13 keresztény ideológiai alapon állt, míg a választott 48 tagból 36 fő képviselte a Keresztény Községi Pártot. A 139 fős közgyűlésből így 49 fő 120 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1978. II. köt. 295. sz. dok. 499-501. p. 121 Az örökös bizottsági tagokra a funkcionáló közgyűlés tett javaslatot szakmai érdemek alapján. így jelölték Bulyovszky Gusztáv főügyészt, Lichteinstein László bankárt és Kürcz Jakab ügyvédet. 122 A választások után a párt is feloszlott, nevét nem olvassuk a városi pártok között. Arra utaló jeleket viszont felfedezhetünk, hogy megmaradt „tagsága" a szociáldemokratákhoz csatlakozott. Vö.: THURZÓ NAGY L. 1965. XVII. köt. (1927-1928) 8. p.