Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

munkájának elemzése, amely néhány előadásról és a „holdudvarban" félezer emberről szólt. Az ÉME nagygyűlései és Eckhardt Tibor előadásai több érdeklődőt vonzottak, mint amennyi az egyesület hivatalos tagsága volt (100 fő). A főispán „tetten érte" a cionista szervezkedést, amely az ortodoxok és a neológok körében egyaránt megfigyelhető volt. A mozgalom élén a hitközség elnöke, a város jó hírű építésze, Feldmann Mór (1875-1944) állott. A városban titkos tevékenységet folytattak a szabadkőművesek, az „Előrepáholy" tagjai Budapesttel rendszeres kapcsolatot tartottak. Nem pártként, hanem mint nagyhatású „keresztény és nemzeti gondolkodású" munkás kulturális szervezetként jelent meg a felsővárosi Dal- és Önképzőkör, amelynek 860 állandó tagja volt.

118 Helyhatósági választások 1929-ben Az országgyűlési választásokról szóló 1925. évi XXVI. törvény és az 1938. évi XIX. törvény megszületése között 1929-ben elfogadták a XXX. törvényt, amely az önkormányzati választásokról szólt, ill. rendezte a közigazgatást, s 1945-ig érvényben maradt.

119 Ennek alapján 1929. november 3-án két évtized után először Miskolc is képviselőtestületet választott. (Az első ilyen választás 1907-ben, az önálló törvényhatósággá váláskor történt.) A dokumentumok közül csupán Rónai Sándor közgyűlési beszéde maradt meg, amely nem alkalmas az átfogó kép megalkotására. Beszédéből annyi állapítható meg, hogy a jelölések céljából összehívott pártközi egyeztetésre a szociáldemokratákat meg sem hívták. így bár jelöltjeik 6000 szavazatot kaptak, mégis csak négy tagot delegálhatnak a törvényhatóságba. (Ha a pártközi egyeztetésen ott vannak, ilyen diszkriminációra nem kerülhetett volna sor.) Mint a korabeli sajtóból kiderül, Miskolc 288 legtöbb adót fizető polgára (virilisek) 48 közgyűlési tagot választott. A 10 választókörzetben ugyanennyi tagot kellett megválasztani. Ezek között az Egységes Párt, a keresztényszocialista és a vasutas párt (?), valamint a város valais B.-A.-Z. m. Lt. 1901 /a. 1927-106. sz. 'i9 G. JAKÓ M.-HŐGYE I. 1999. 7. p.