Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
mára. 614 A szövetkezet 1939 előtt megszűnt hivatalos címtárakban és nyilvántartásokban nem szerepel. Ezt megelőzően azonban központját áthelyezte a Szemere u. 23. alá, s három fűszerüzlete mellett (Kazinczy Ferenc, Horváth Lajos és Szemere Bertalan) hat húsboltot (Himyadi János, Szemere Bertalan, Deák Ferenc, Szirma u., Búza téri vásárcsarnok és a hejőcsabai rendező pályaudvar), a Nagyavason egy borpincészetet működtetett. A Vay úton saját hizlaldájuk volt, s a Zsolcai kapui közvágóhídon levágott állatállományukat saját „húsárugyár"-ban dolgozták fel. A szövetkezet a Besenyői úton, közel a Gömöri pályaudvarhoz áru- és terményraktárt és a Vay (ma József Attila) u. 3. sz. alatt tűzifa- és széntelepet működtetett. A XX. század elején alakult másik szakmai szövetkezetünk a Magyar Szent Korona Országai Vasutas Szövetsége Miskolci Kerületének Fogyasztási és Házépítő Szövetkezete volt. 1906-1916 közötti működéséről ismerünk adatokat. 615 Ezt követő története feldolgozásra vár. Viszonylag korai alapítású és fővárosi székhelyű volt a Keresztény Önsegélyző és Fogyasztási Szövetkezet. 1885-ben szervezték meg, de nincsen pontos adatunk arról, hogy még a XX. század előtt milyen országos hálózatot tudott kiépíteni. Schack Béla adatai szerint beolvadt a Hangya Szövetkezetbe. 616 A Keresztény Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek Diósgyőrben 1907-ben, Hámorban 1911-ben, Újdiósgyőrben 1912-ben és Miskolcon 1923ban alakult meg a helyi csoportja. A miskolci egység tagja lett az Országos Kereskedelmi és Flitelbanknak, így különféle üzleti befektetéseit is a központ finanszírozta. így működött még a második világháború alatt is a Keresztény Aruszövetkezet a Széchenyi u. 21. sz. alatt. Reklámjában külön is kiemelték, hogy értékesít „úri-női divat, cserkész, levente és katonai felszereléseket." 617 A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek közül legnagyobb hálózattal, s a legnagyobb áruforgalommal is a „Hangya" rendelkezett. A Hangya a Magyar Gazdaszövetség által létrehozott, s annak 1898-tól működő fogyasztási és értékesítési szövetkezete "14 FÖLDES L. 1930. 117. p. «s B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1674. 616 SCHACK B. 1930. II. köt. 466. p. 617 FÖLDES L. 1943. 54. p.