Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ni... A nacionalizmust meg kell szabadítani tálhajtásaitól... Az én politikám útját egy üstökös jelzi a magyar égen: Tisza István és egy út van a földön, az, melyen ma Bethlen István halad."

109 1926 októberében a decemberi választások előkészítése három miskolci rendezvényt kívánt az országos szervezőktől. A Keresztény Polgárok és Munkások Pártja október 11-én tartott gyűlést, amelynek szónoka Gömbös Gyula, a Nemzeti Függetlenségi Párt (a fajvédők) elnöke volt. Az összejövetel vendégeként és hozzászólóként megjelent Mikszáth Kálmán főispán is. (A közvélemény számára csak később lett érthető, hogy több fajvédő jött Miskolcra, majd innen Botára vonultak Borbély-Maczky Emil birtokára. Az ok a Bethlen-kormány két nappal későbbi lemondása volt.) Október 25-én a szociáldemokraták tartottak népgyűlést, amelynek szónoka Kéthly Anna (1889-1976), az országos vezetőség tagja, aki elsősorban a szociális körülmények tarthatatlanságáról beszélt. Az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) rendezvényéről először adott hírt a helyi sajtó. A november 7-ei rendezvény szónoka, Eckhardt Tibor (1888-1972) a Habsburg-restaurációról, a fajvédők jogrendjéről, s ezzel összefüggésben a zsidókérdésről beszélt.

110 (Az ÉME még 1918 novemberében alakult, s beszüntetéséig, 1945. február 26-ig szélsőjobboldali, antiszemita, irredenta egyesület volt. 1920-ban alakult meg a miskolci csoportjuk. A kerületi felügyelő Borbély-Maczky Emil mellett három városi elnök működött. Tagjainak számát 1926-1928 között ezerre becsülték.)

111 Az 1926-os választások előtt felvetődött, hogy a kormánykoalíció pártjaival szemben létre kellene hozni egy hatékony ellenzéki csoportosulást. A budapesti egyeztetések arról szóltak, hogy még a választások előtt zászlót bonthat a „független nemzeti demokrata párt", s annak megalakulhatnak vidéki tagszervezetei.

112 A szándék kivitelezésére nem volt idő, így Miskolcon is négy párt küzdött a két képviselői mandátumért: az Egységes Párt, a Nemzeti Függetlenségi Párt (fajvédők), a Rassay-párt (Vázsonyi liberális 109 THURZÓ NAGY L. 1965. XVI. köt. (1925-1926) 53. p., DOBROSSY I. 1997. 4. köt. 67-72. p. "('THURZÓ NAGY L. 1965. XVI. köt. (1925-1926) 58. p. m MÁDAY L. 1929. 318-334. p. 112 Reggeli Hírlap, 1926. július 18.