Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

pártjának utódja), valamint a Szociáldemokrata Párt. Az Egységes Párt és a Rassay-párt választási paktumot kötött, s „kereskedők és iparosok polgári egységpártja" néven a fővárosi Tolnay Kornél MÁV-elnökigazgató mellett Huska Vilmost, a kereskedő Ferenczi Károlyt s az iparos Minnich Miklóst mint miskolciakat is listára vette. A szociáldemokraták Reisingert favorizálták, s a négyes listán helyet kapott Rónai Sándor párttitkár is. A keresztények listavezetője Borbély-Maczky lett, felkerült Görgey László megyei főjegyző és Szántay Széman István görög katolikus kanonok is.

113 Miskolc szavazóképes lakossága 16 087 volt, s közülük 13 665an szavaztak. A választásokat Borbély-Maczky és pártja nyerte (6742 szavazat), a második mandátumot Reisinger szerezte meg (4139 szavazat). Miskolc választó-közvéleményét is meglepte az eredmény. A Tolnay-féle tetszetős merkantil társadalom eszme nem talált támogatásra, a kormányzó Bethlen-párttól is sokan elfordultak. A szocdemek sokat veszítettek szavazó táborukból, de a győzelem sem jelentette a fajvédelem melletti kiállást. Sajátos módon a keresztény oldal erőpróbája volt a választás, s ez a városi polgár és munkáspárt a jobbratolódás idején is megmarad az ellenzéki oldalon. Egy korabeli elemzés az 1922-es és 1926-os választásokat összehasonlítva arra a megállapításra jutott, hogy a szocdem szavazók száma a második választókerületben 61,4%-ról 31,7%-ra csökkent. Összességében pedig a 39,7%-os arány 30,7%-ra fogyatkozott. A kormánypárt 1%-kal, a fajvédők pedig 27,9%-kal tudták növelni támogatottságukat. „A fajvédők nyeresége - szól a konklúzió - a szociáldemokraták és az egységesek veszteségéből állott elő. A fajvédők előretörése a helyi viszonyokban leli magyarázatát, Miskolcon sok a közalkalmazott és a fajvédők felekezeti és nacionalista agitációja ezt a réteget inficiálták."

114 A korszakról árnyalt képet ad, s nagyon fontos forrás Mikszáth Kálmán bizalmas felterjesztése a Bethlen-kormány belügyminiszteréhez, Szcitovszky Bélához „a városban működő pártokról, irányzatokról és azok mozgalmi súlyáról". A parlamenti pártokon 113 THURZÓ NAGY L. 1965. XVI. köt. (1924-1926) 60-61. p. »« BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. II. köt. 1978. 220. sz. dok. 391-392. p.