Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Lakáshivatal időben nem tudott eleget tenni a rendeletekben megfogalmazott elvárásoknak. A minisztérium ennek ellenére még november 3-án is kiadott egy rendeletet a zsidók vagyonának kezelése tárgyában (3.84/1944. M.E.Sz.). A végrehajtásról nem is készülhettek helyi utasítások, hiszen novemberben már folyamatosan leálltak a hivatalok, a front közeledtének hírére a civil lakosság jelentős számban hagyta el a várost, s november végére eltűntek a nyilasok a város és a megye közigazgatásának nyilas érzelmű képviselőivel együtt. Már a szovjet csapatok bevonultak Miskolcra, amikor a belügyminisztérium kiadta az utolsó zsidóellenes rendeletét az utcák, terek elnevezésének megváltoztatásával kapcsolatban (960/1944. B.M. sz. rendelet 1944. december 6-án). 1944. december 23-án megalakult a túlélőkből, vagy a munkaszolgálatból, menekülésből visszatérőkből a Miskolci Zsidók Szövetsége mint a zsidóság javainak visszaszolgáltatásával is foglalkozó érdekvédelmi szervezet.

581 Ettől függetlenül Bónis Bertalan alispán még decemberben elrendelte a megye területén a visszatért (és visszatérő) zsidóság ingóságainak és elvett ingatlanjainak azonnali visszaadását. „Úgy intézkedtem - közli -, hogy a zsidó tulajdont képező üzlet és lakás, a tulajdonos jelentkezése után leltár mellett azonnal átadandó. ... Ugyanígy kell eljárni a zsidó tulajdont képező állatállomány kiadása tekintetében is."

582 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés népjóléti miniszterének felhívására a felszabadított területek lakásviszonyairól az alispánoknak és a polgármestereknek 1945 január közepéig kellett jelentést küldeni Debrecenbe. Gálffy Imre, Miskolc polgármestere az „üres lakások" kategóriáját az elhagyott zsidó ingatlanokon túl kiterjesztette az ideiglenesen vagy véglegesen elmenekültek ingatlanadataira is. Az adatgyűjtést a pénzügyigazgatóság és a lakáshivatal munkatársai személyesen végezték, s még 1944 december végén a munkát befejezve 1138 lakást találtak üresen. Az 1944. december 10-től működő lakáshivatal adatai szerint a várost ért 3 bombatámadás, az egy hónapig tartó tüzérségi előkészítés a város felszabadítására, a német fosztogatások, a magyarok üzletfeltörései, a zsidóság deportáB.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 48.759/1944.1056. doboz. 582 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 104/b. 38/1945.