Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
lása a 965 üzletből 157-et teljes mértékben tönkretett. 1945 januárjára 200 üzletet sikerült helyreállítani. A piacok (Búza tér) mellett ez volt az új keretek között induló kereskedelem „intézményi" háttere. 583 Kereskedelem és közellátás a második világháború után A városi bolthálózattal, a háború utáni közlekedési nehézségekkel a kereskedelem helyreállítása, a közellátás megszervezése és folyamatos biztosítása a legnehezebb feladatok közé tartozott. Az élet megindításában a Nemzeti Bizottság vállalta a központi szerepet. (Alakuló ülésének jegyzőkönyvét 1944. december 19-én dátumozták). A Nemzeti Bizottság üléseinek állandó meghívottja volt a város polgármestere, Gálffy Imre is, valamint a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Kulin István, aki a városi közellátási bizottság elnöke lett. A közellátás és kereskedelem állapotáról 1945 január közepén a polgármester adott összegezést. A megoldhatatlannak tűnő nehézségeket a szovjet megszállás, a város mezőgazdasági termelésre alkalmatlan kis határa, az ipari népesség fokozatos növekedése, Nagy-Miskolc közigazgatási egységének létrehozása együttesen jelentette. Nagy-Miskolc bár átmenetileg a tiszáninneni területeket tartja elérhető kereskedelmi bázisnak, a legrövidebb időn belül a kereskedők a üszántúli területekre lesznek utalva. 584 A közellátási hivatal 100 000 fő fogyasztóra számított NagyMiskolc létrejöttével, s mivel kenyérből 20-40 dkg volt a napi fejadag, lisztből pedig havi 2,8 kg, ez havonként 150 vagon gabona biztosítását kívánta. Zsírból és olajból a havi 1 kg-os fejadag előállításához 750-800 q olajra volt szükség, amit a Magyar Mezőgazdák Miskolci Olaj gyára mellett még 8-10 vidéki olajütő együttes működéssel tudott volna előállítani. Húsból heti 15 dkg volt a fejadag, s ehhez hetente vasúton 100 db marhát kellett a vágóhídra szállítani, majd feldolgozni. Sót továbbra is Máramarosból lehetett szállítani a városba, de a megszállás miatt a sóínséget megoldha533 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 1764/1945. 584 B.-A.-Z. m. Lt. XVII-2. 2379/1945.
