Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

kellett készíteni, s az áru feltüntetett értékét a vásárlónak be kellett fizetni az érintett zsidó kereskedő bankszámlájára. A romlandó árukat (élelmiszereket, konzerveket, zöld növényeket, tésztaféléket, drogériacikkeket) amennyiben a helybeli magánkereskedelem nem tudta értékesíteni, a miniszter úgy rendelkezett, hogy azokat a Hangya vagy más fogyasztási szövetkezetek is értékesíthetik, de a befolyt vételárat az illető kereskedő zárolt számlájára kellett befizetni.

571 Az árukészlet zár alá vétele, leltározása, majd értékesítése után a boltok, üzletek, raktárak értékesítésére került sor.

572 Az erről szóló rendelet 2.120/1944. M.E. szám alatt június 14-én a miskolci gettósítás idején jelent meg. Ennek értelmében, ha nem zsidó iparos vagy kereskedő üzlete, műhelye a légitámadások során megsemmisült, vagy sérült, üzlethelyiséget igénybe vehet azok közül, amelyeket a zsidók elhagytak. „Az üzlethelyiség igénybevételénél irányadó szempont, hogy az igénylő olyan üzlethelyiséget kapjon, amely a korábbi üzlethelyiség méreteinek és jellegének megfelel és lehetőleg azonos üzletág céljaira szolgál." Az üzlethelyiségeket az iparhatóság osztotta szét, az ellen fellebbezni nem lehetett, de aki megkapta, annak azt bérleményként kellett használnia.

573 A zsidó kereskedőktől elvett üzleteknek kétféle „átruházási", hasznosítási módja volt. Általában bombatámadást szenvedett kereskedő kaphatta bérleményként, vagy az iparhatóság mint vállalati vezetőt nevezett ki valakit az adott boltba, kereskedésbe. Az első esetben példa a Magyar Elet című politikai napilap kérelme. A Széchenyi u. 3. sz. épületben kértek elhagyott zsidó ingatlanrészt, amelyet azzal az indokkal kaptak meg, hogy „az igénybe venni kért helyiségre bombakárosult iparos igényt nem tartott, s folyamodó érdemes arra, hogy üzlethelyiséghez jusson, a rendelkező rész szerint határoztam". A határozat üzlet bérbeadásáról szól, s a bérlőnek a díjat a zsidó háztulajdonos kijelölt gondnokának kellett 571 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 12.170/1944. Erre utaló adatokkal a kamarai iratokban nem találkozunk. 572 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/b. 10.393/1944. 573 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 11942/1944.