Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

befizetni.

574 A másik példa szerint a Búza tér környékén bombakárosult kereskedő kérte özv. Fodor Dezsőné Széchenyi u. 59. sz. alatti üressé vált drogériaüzletét. A polgármester üzletvezetőnek nevezte ki, aki köteles volt leltárt készíteni, s az üzletet havi 1000 pengő ellenszolgáltatásért vezetni, de az ingatlant nem idegeníthette el.

575 A harmadik mód az volt, amikor kibombázott kereskedő kért és kapott ideiglenes használatba üzletet. Annak bérét a keresztény háztulajdonosnak kellett fizetni, aki azt a zsidó üzlet tulajdonosának számlájára elhelyezte.

576 Arról nincsen adatunk, hogy a bérletet valaki fizette volna, hiszen a zsidó-bankszámlák és a kötelezően leadott ékszerek, értékpapírok, részvényjegyek titkos számlaszámon kerültek nyilvántartásba. A zsidó üzletek, majd lakóházak kiutalása az 1944. június 2-ai bombatámadást követően, június közepe és szeptember közepe között, három hónapon keresztül tartott. Ezek közül százas nagyságrendben maradtak fenn határozatok a Kereskedelmi és Iparkamara anyagában.

577 A Magyar Elet c. nyilas napilap a zsidó üzletekkel, ingóságokkal és üresen hagyott lakásokkal kapcsolatban 1944 augusztusában jelentette meg a város főjegyzőjének nyilatkozatát, amely a polgármesteri hivatal legfrissebb adataira épült. „Miskolcon a zsidók eltávolításával kb. 600 kereskedés és mintegy 500 iparvállalat (műhely, gyárüzem) került hatósági zár alá. ... a zsidók iparjogosítványai hatályukat vesztették és így sor kerülhetett az üzletek, műhelyek értékesítésére is. ...ezidő szerint csak a bombakárosult kereskedők és iparosok igényelhetnek bármilyen üzletet, míg más kereskedő vagy iparos csak olyan üzletet igényelhet, amelyben gyorsan romló áru van. Ilyen romlandó árunak tekintendő általában a fűszer, vegyes és egyéb élelmiszerkereskedések, drogériák, illatszertárak, fényképész üzletek árucikkei. ...Meglepetéssel állapította meg a hatóság, hogy ezekben az üzletekben 574 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.17.503/1944. A Magyar Élet keresztény politikai napilap volt az egyetlen, amely 1944. április 16-a után megjelenhetett. 1944. november 15-ig jelent meg, s ekkor már korlátozhatatlanul nyilas-barát, zsidóellenes sajtóorgánum volt. 575 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 12.699/1944. 576 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 12.701/1944. 577 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 1237.