Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A korábbi rendelet egyik paragrafusa arra kötelezte a kereskedőket, hogy a különféle leltárakat április 30-ig készítsék el, s azt nyújtsák be a területi pénzügyigazgatósághoz. (A leltárak másodpéldányainak a kamarákhoz kellett kerülni. A háború alatt a pénzügyigazgatóság épületében szovjet kórház működött ekkor az ún. zsidó-vagyon számbavételével kapcsolatos valamennyi felmérés, bejelentés, összeírás megsemmisült. A kamaránál több öszszesítés megmaradt, de ezek az egyéni kereskedői leltárak nem kerültek elő. A Pénzügyigazgatóság által összeállított, 27.431/1/ 1944. számmal ellátott összesített kimutatás másodpéldánya viszont rendelkezésünkre állt.) A pénzügyigazgatóság 1944 július elejére készítette el a végleges összesítést. (A megyei és a miskolci zsidóság deportálása a diósgyőri téglagyárból 1944. június 12-én, 14-én és 15-én történt, tehát az üzleti vagyon összeírása és leadása után senki nem tudhatta meg annak további sorsát.) A pénzügyigazgatóság 664 kereskedelmi vállalkozás, üzlet adatait, leltárait összesítette. S hogy a tulajdonosok elkészítették a leltárakat, bizonyítja, hogy 141 esetben jegyezték fel: „az érintett leltárt nem csatolt".

569 A Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium még azt is nyilvánosságra hozta, hogy „a megszűnő zsidó üzletek és vállalatok helyére nem kíván új, keresztény vállalatokat állítani, hanem lehetőleg a már létező és bevált keresztény kereskedőket kell jobb életlehetőséghez juttatni, kívánatosnak véljük, hogy a zsidó üzletek és azok berendezésének és árukészletének kiigénylése és az igénylők részére való juttatása mielőbb elrendeltessék". A kamara miniszteri biztosa és főtitkára ezzel kapcsolatban úgy látta, hogy „ez az újabb konjimkturális lehetőség a kereskedelmi pálya újabb tömeges megrohanását fogja kiváltani úgy, hogy az igénylőkből a legfontosabb szakmai követelmény - a felkészültség, a gyakorlat és a saját tőke hiányzik majd".

570 Az 56.912/1944. K. K. M. sz. rendelet a lezárt zsidó üzletek árukészletével kapcsolatban úgy intézkedett, hogy „a kereskedelmi és iparkamarák, ill. az ipartestületek engedélyezhetik a zárolt cikkek szétosztását a nem zsidók között". Ezekről átvételi elismervényt 569 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41.1232. A Pénzügyigazgatóság kimutatásának másolata. 570 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 7.028/1944.