Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

cével dolgozik. Az üveg előállításához szükséges gázt a Siemensgenerátortelep és a Kerpely rendszerű forgórostélyú generátor fejleszti. Hogy a gyár az egyre növekvő fogyasztóközönség igényeit kielégítse, már megalakulásakor tervbe vette, hogy erőközpontot létesít, és ezzel egyidőben az olvasztókemencét is megnyitják. Az üvegelőállításhoz szükséges nyersanyagokat részben külföldi, részben belföldi saját telepeiről szerzi be. Monostorapátiból kvarchomokot, a Bükkből mészlisztet szerezhet be. Szulfátszükségletét nem tudja teljes mértékben belföldről fedezni, ezért részben külföldről kénytelen behozni. A gyár fejlesztéshez szükséges barnaszenet a Diósgyőri Szénbánya Rt. szállítja, mert a Sajóvölgyi telepeken feltárt barnaszén az eddigi kísérletek szerint a legjobban gázosítható. Havonként mintegy 65 vagon barnaszenet használ fel a gyár."

357 Az üveggyár elsősorban 2-5 mm-es táblaüveget állított elő, s legnagyobb felvásárlója, ill. megrendelője a MÁV volt. Az igényeket helyben képzett szakmunkásokkal elégítették ki. Ez azért volt fontos, mert „eddig nem voltak megfelelő magyar szakmunkások az üvegfúvás sok körültekintést igénylő munkájához, és így az üvegipar is kénytelen volt felvidéki munkásokkal dolgoztatni."

358 Ez a helyzet Trianon után megváltozott, belföldi munkásokat kellett kiképezni. 1926-ban a gyár 70-80 munkásának letelepítéséhez kolóniát kezdtek el építeni. Ekkor már 48 egy- és kétszobás lakásról adott hírt a sajtó. Miskolc azzal méltányolta a gyár vezetőinek munkahely teremtő szándékát, hogy a Győri kapui Tatár utca térségében 5000 -öles területet adott át az üveggyár bővítésére.

359 Miskolc és Újdiósgyőr határában egy ipari térség kezdett kibontakozni. A Szinva és a Miskolc-Diósgyőr közötti vasútvonal között lévő területen működött a Városi Téglagyár Rt., itt álltak a szövőgyár épületei, s itt kezdett el terjeszkedni az üveggyár. Valamennyi ipari üzem munkáslakásokat is épített, s a gyárak körül 357 Nemzeti Újság, 1926.19. p. ill. DOBROSSY 1.1997. 260-265. p. 358 Nemzeti Újság, 1926.19. p. 359 DOBROSSY I. 1997. 261. p.