Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

munkáskolóniát alakított ki.

360 Az üveggyár 150 fő körüli munkáslétszámát alapításától államosításáig őrizte. Gépi berendezéseit és üzemszerkezetét is csak a háború változtatta meg. A háborús károk felszámolása, az újjáépítés során elképzelhetetlen mennyiségű üvegre volt szükség, ezért mimkásszámát folyamatosan tudta növelni. 1949/1950-re az üveggyár az állami vas- és acélgyár, a MÁV Járműjavító, a villamossági művek és a drótárugyár mellett a legnagyobb, legtöbb munkást foglalkoztató üzeme volt NagyMiskolcnak. 1947-ben termelése már háromszorosa volt az 1938. évinek, 1948-ban pedig Közép-Európában egyedül az itteni üveggyár termékei között szerepelt a színes üveg előállítása.

361 1949ben - az államosítást követően - a Tatár utcai részvénytársaságból Miskolci Üveggyár Nemzeti Vállalat lett, s ezzel együtt jogosultsága kiterjedt mindenfajta üvegtermék és üvegáru előállítására.

362 Miskolc és környéke ipartörténete, elsősorban a diósgyőri vases acélgyártás alapja a térség bányászata volt. Az ún. kelet-borsodi részmedence Miskolctól észak, észak-nyugati irányban helyezkedett el. Megtalálható minden, a borsodi szénmedencében előforduló telep. (Az I. telep szénvastagsága 0,70-1,00 m, amely felett 0,030,18 m a takaróréteg, tehát közvetlenül a felszín alatt van, ami miatt 1919/1920-ra ezeket a telepeket már lefejtették. A II. telep szénvastagsága 0,90-1,40 m között változik, fölötte általában 4-5 m homokos fedés van. A III. telep 1,20-1,50 m szénvastagságú, viszonylag kis területre korlátozódik. Ilyen bányák a medence déli peremén működtek. A IV. telep a térségünkre jellemző, 30-35 m vizes-homokréteg alatt található, s a szénréteg 1,50-2,70 m között váltakozik.) A Diósgyőr-Pereces térségi bányászat az I. II. és IV. telepekre épült a XIX. század első harmadától a XX. század utolsó harmadáig. A borsodi szénterületen, ezen belül Miskolc környékén kiegyensúlyozott szénbányászat folyt a diósgyőri vasgyártás miatt. A diósgyőri állami vasgyár 1890-ig, a Magyar Általános Kőszén360 A Szinva és a Szövő u. között a kötszövőgyár, a Tatár u. és a vasútvonal között a téglagyár épületei, a Szövő és Tatár u. között az üveggyár munkáslakásai épültek fel. Vö. DOBROSSY 1.1997. 262. p. 361 Miskolci Hírlap, 1948. február 22. 3

<'2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1914. 59. doboz. 57/7/17.