Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

molni, s helyén építészeti kerámiagyárat kell kialakítani. 1918-ban a szárítószíneket korongozómúhely váltotta fel. Az ún. Hoffmannféle égető körkemence megmaradt, s itt kezdődött el először mázatlan termékek, majd művészi terrakotta égetése. 1919-ben Miskolcra települt az 1895-ben alapított ungvári fazekas és cserépkályha szakiskola, s elkezdődött az elméleti képzés és gyakorlati munka is. 1920-ban a Miskolci Gőztéglagyár Rt. már kiállításon mutathatta be a dísz- és falitéglák mellett az új építészeti kerámiákat, kőedény- és cserépkályhákat. A Túry József miskolci kőedényés kályhagyár 1924-ben fejezte be működését.

344 Az egykori Görömbölyi Téglagyár - bár rövid életű volt - a település történetében fontos szerepet kapott. Lakói ugyanis nemcsak itt, hanem a tapolcai kőbányában, a hejőcsabai mészgyárban és a diósgyőri vas- és acélgyárban is dolgoztak. Egy precíz történeti kutatásra és bemutatásra alkalmas régi település, amelynek lakóit elsősorban az ipari tevékenység foglalkoztatta. A gyár a munkácsi püspökségtől megvásárolt 40 kat. hold területen jött létre, s hét részvényes alapította. (Zsóry György megyei alispán, dr. Greutter Antal orvos, Zsóry Lajos mezőkövesdi főszolgabíró, Bottlik József országgyűlési képviselő, Póka Sándor főfelügyelő, Kun Pál földbirtokos és Münk Pál földbirtokos.)

345 Termékeinek értékesítését megkönnyítette, hogy a diósgyőri iparvágánynak Hejőcsabán volt egy kitérője, így a szállítást könnyen meg lehetett oldani. A gyár 1938-tól a Miskolci Gőztéglagyár Rt. egységeként működött az államosításig. (Egykori helye a mai Tárogató, Szőlő, Erzsébet királyné és Tégla utcák által határolt övezetben azonosítható.) A Magyar Kir. Vas- és Acélgyárnak a gyáralapítástól működött tűzálló, magnezit és építőtéglát, valamint tetőcserepet előállító gyárrészlege. Az agyagot a Ládi erdőrészből, 4 km távolságból, vasúton szállították. A XIX. század végén 1 300 000 db téglát, 120 000 db cserepet s 3000 tonna tűzálló agyagot állítottak elő.

346 Az 1919-et követő állapotról néhány, a gyárral kapcsolatos jelentés tájékoztat. így tudjuk azt, hogy 1920-1930 között a téglagyárnak öt egysége dolgozott. Tűzállóanyagüzem (16 kamrás, samottégető 344 TÚRY J. 1985.153-155. p. 345 DOBROSSY I. 2006. 25. p. 346 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1893. évi jelentése, 115-116. p.