Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

kemencével). Havi termelése 2400-2700 q „dinas" áru és 3800-4000 q samottáru volt. Működött 2 db dolomitkő őrlő berendezés, amely havonta 8000 q őrleményt tudott előállítani maximális kihasználással. A téglagyárhoz kavicsmosó üzem is tartozott, amelyet többnyire nyers mészkő őrlésére használtak. A kolónia lakásai és a gyári épületek is jellegzetes vörös téglából épültek. Ebben az üzemben egy 1500 db /óra teljesítményű téglaprés dolgozott, egy 30 kamrás körkemencében égették az agyagot, s a tároláshoz megfelelő számú téglaszín állt rendelkezésre. Az évi teljesítőképesség az 1 500 000 db tégla előállítása volt. A cserép üzem saj tológépe 350 db/óra teljesítménnyel a gyári igényeket ki tudta elégíteni. A MÁVAG téglagyárát 1944. szeptember 13-án bombatalálat érte. A helyreállítási mrrnkálatokat 1945-ben elkezdték. Mivel a téglagyár nélkül a teljes gyári komplexum helyreállítását nem lehetett elkezdeni, állami utasításra a Városi Téglagyárat valamennyi gépi berendezésével a MÁVAG igényeinek kiszolgálására utasították. Ez volt az oka annak, hogy munkáslétszámát megduplázta.

347 Az építőanyag-ipar egyik sajátos, nélkülözhetetlen ága a mész manufaktúra jellegű, vagy gyári előállítása. A miskolci mészüzemet 1914-ben alapították. Ennek előzménye az 1890-ben létrehozott Magyar Általános Kőszénbánya Rt. volt. Továbbfejlesztése eredményezte, hogy a MÁK szénbányák borsodi termelését fel lehetett használni a mészüzem működtetéséhez (is). A MÁK ezért megvásárolta egy miskolci vállalkozó kőbányanyitási engedélyét a munkácsi görög katolikus püspökségtől, s így jutott a Várhegy alatti kőfejtő tulajdonjogához.

348 1913-1914 között felépült a 85x31 méteres alapterületű, 38 kamrás körkemencés mészégető Hejőcsabán, amelynek közepén emelkedett a gyár 75 m magas kéménye. Ez a mészmű volt a „jelképe" Hejőcsabának 1914-1968 között.

349 A mészüzem környékén évek alatt kiépült a XX. század ipartelepére jellemző munkáskolónia. A MÁK-tulajdonú telep, vagy üzem neve „Miskolci-Diósgyőri mészművek és a hozzá tartozó GörömbölyPuszta-Tapolcai Kőbánya" lett. A mészgyár három „eleme" az 1890-ben megnyitott mészkőbánya, az 1914-ben beüzemelt hejőDOBROSSY I. 1994. 279.p. 348 CSIFFÁRY G. 2003. 417-418. p. 349 LÉNÁRT B. 1980. 135. p.