Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

a mezőgazdasági gépgyártást. (1963-ban a Zsolcai kapui gépgyárakat „beolvasztották" a DIMAVAG Diósgyőri Gépgyárba.)

293 A Zsolcai kapu harmadik gépgyárát 1919-ben alapították Altalános Gépipari és Villamos Vállalat Rt. néven.

294 A cégbírósági bejegyzések szerint 1920-ban Schtichel és Boros Rt., majd 1921-től Schüchel, Boros és társa gépgyára és vasöntödéje elnevezés alatt működött a vállalkozás. 1923-1949 között Miskolci Öntöde és Gépgyár volt a neve, így maradt meg a köztudatban, s ez is volt a gyár működésének érdemi korszaka. (1949-ben szintén a Borsodvidéki Gépgyár része lett.)

295 A korabeli leírások szerint „a Schüchelék vezette üzem az ekevastól a fogorvosi műszerig minden eszköz legyártására technikailag képes és felkészült volt." A Trianon utáni Magyarországon olyan vízi turbinákat gyártottak, amellyel a vízierőtelepek teljesítményüket 100-150%-kal voltak képesek fokozni. A szivattyúkészítésre specializálta magát a középüzem, amely kertészeti és mezőgazdasági hasznosításra éppúgy alkalmas volt, mint a közép- és mélyművelésű bányászati turbinaszivattyúk előállítására. Schüchel József (1863-1941) gépgyára és termékei „a mi magyar Ruhr-vidékünk egyedüli specialitása", szólt a korabeli sajtó minősítése az üzemről. A háború alatt a gyár (gépeinek, termékeinek, épületeinek) 1/6 részét veszítette el, így azok közé tartozott, amelyek az újjáépítésbe azonnal be tudtak kapcsolódni. A Fried-féle gépgyár és vasöntöde, amely a Magyar Automobil- és Motorgyár Rt. társvállalkozásaként, egyben a Benz, Bacher és Melichár német cég képviselőségeként és raktárlerakataként működött, 1912-ben kezdte meg működését a Zsolcai kapuban (Besenyői úton). Elődjük a Zartl-féle gépműhely volt, s tőle vásárolták azt meg a Fried-testvérek (Aladár és Ernő).

296 1918-ban és 1923-ban is gépparkfejlesztést hajtottak végre, amelynek eredményeként mezőgazdasági gépeiknek piacot találtak Nyíregyházán, Mezőkövesden és Tiszafüreden is. A Fried gépgyárnál megmarad293 DOBROSSY I. 1995. 74-77. p. 29-1 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ct. 925. V. köt. 1224. p. 295 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ct. 1381. VII. köt. 269. p. 296 PASZTERNÁK S. 1970. 118. p. A mártírkönyv szerint Fried Ernő 1889-ben, Fried Aladár 1890-ben született, s mindketten a deportáltak között Auschwitzba kerültek, halálozásuk dátuma 1944.