Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

tak a termelési paraméterek, így helyüket biztosan tudjuk a középüzemek között. 1918/1919-ig az öntödei kokszot és kovácsszenet Morvaországból szállították, a faszenet Csehországból, a nyersvasat pedig Németországból. Egy-egy alapanyagból az évi igény 200-450 q között mozgott. Valószínű ezek „minőségjavító" vásárlások voltak, hiszen mindezeket az anyagokat magyar piacon is beszerezték. A gyár öntödéjének teljesítőképessége 5000 mázsa volt. Évente átlagosan 250 db szecskavágót, 20 db szalmakazlazót, 250 db borsajtót és 20 db gázlokomobilt, vagyis más mimkagépek meghajtásához szükséges gépet állítottak elő.

297 Az üzemben 1929től elkezdődtek a bérmozgalmak, 1930-ban már csak 30 munkásuk volt, 1931-ben pedig bekövetkezett a csőd, amelyet a gyár dolgozói kezdeményeztek, mert fizetésüket hónapok óta nem kapták meg.

298 Az 1911-ben alapított Deichsel-féle drótgyár tevékenységéről és teljesítményéről a monográfia korábbi kötete 1919-ig adott tájékoztatást.

299 A „Magyar Acélsodrony- Drótművek és Kötélgyár Deichsel A. Miskolcz" elnevezésű cég legelső levélpapírjain már olvashatjuk, hogy a gyárat 1855-ben alapították, s Miskolc előtt a poroszországi Hindenburgban, az orosz-lengyelországi Sosnowicében és az ausztriai Witkovitz-ban voltak telepei, egységei. Az 1913-ban beüzemelt gyár termelése 1921-ben már meghaladta a magyar igényeket. Kapacitása kemény és lágy huzalból 36 vagon, edzett acélhuzalból 75-95 vagon, szögféleségekből 70-100 vagon és drótkötél-készítményekből 70-100 vagon volt. 1937-ben, a gyár fennállásának negyedszázados évfordulóján az alapító fia és utóda, Deichsel Ervin vezérigazgató fogadásán a magyar ipar és minisztériumok reprezentánsai is megjelentek a város és a megye vezetőin kívül. Ekkor dokumentálták, hogy a város egyik legnagyobb ipartelepe a gyár, amely 414 családfenntartót foglalkoztat, s 297 DOBROSSY I. 1995. 80-82. p. 293 B.-A.-Z. m. Lt. VII. 1/d. Ce. 1331. majd VII. 1/d. Ct. 918. V. köt. 1216. p. A cégbírósági bejegyzés szerint az 1931-ben bejelentett csőd a felszámolástól a végelszámolásig, ill. a teljes megszűnésig, 1943-ig tartott. 299 Deichsel Adolf 1883-1936 között élt német iparos, gyáros volt, aki a várostól kapott ingyen területen kialakított gyárával a Balkán országainak piacát szerette volna Miskolcról ellátni.