Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

juk, hogy az összeírok mit értettek „vegyipari vállalkozás" alatt, de ezek száma is 2-5 között változott. Az 1940-es évek egyik divatspecialitása, a művirágkészítés viszont 7 iparost is foglalkoztatott. Termékeik a városi virágcsarnokokban kötöttek ki, amelyek neve is visszatükrözi a korszak hangulatát: a „Belvárosi virágcsarnok" és az „Azalea virágcsarnok" a Széchenyi utcán kínálta termékeit. A „szolgáltató" ipar körébe sorolható ipari üzemek, vállalkozások fajtája és képviselőinek száma is lényeges igényváltozást mutat a címtárak és a kamarai összeírások alapján. 1930-tól az iparszerű mimkavégzés határán állt a fényképész. Ezt a szakmát 14-24en képviselték, tehát 1920-1943 között ennyi műterem dolgozott, többségük a belvárosban. Mosodáját a többség üzemnek, műhelynek, gyárszerű vállalkozásnak tartotta, mert gépeket használtak. Ha a foglalkoztatottak számát nézzük, akkor a 8-10 mosoda és vegytisztító 2-3 alkalmazottat foglalkoztatott. Reklámjaik, hirdetéseik a napilapokban éppúgy megjelentek, mint a Miskolcról szóló almanachokban, kiadványokban. Pl. a Kazinczy u. 6. sz. alatt hirdette magát Nagy Józsefné fehérnemű- és ruhatisztító üzeme. „A hét éve fennálló tisztító üzemben Miskolc és Felső-Magyarország legelőkelőbb polgárai tisztíttatnak." 1947-ben már egyedül Minnich Miklós kelmefestő üzeme volt magánkézben 26 alkalmazottal. A többi kisüzem megszűnt, s Patyolat név alatt nemzeti vállalatban szerveződtek. Érdekvédelmi képviseletüket a 150 fős vegyipari szakszervezet látta el.

280 1940-től jelenik meg az elektromos úton bevonatot készítő „galvanizáló" mesterség, vagy iparszerűen végzett tevékenység. A gépkocsik számának növekedésével egyre több gumijavítóra volt szükség. 1940-ben 7, 1943-ban 6,1949-ben 9 magániparos foglalkozott autó és egyéb járművek gumijavításával. A gépjárművek pontos számát ugyan nem ismerjük, de az is ad egyféle eligazítást, hogy 1940-ben 59 autó taxis és autó-fuvarozó dolgozott Miskolcon. Végül a szolgáltatások közé soroltuk a kéményseprő mesterséget, amelynek az iparág államosításáig 6-6 képviselője dolgozott Miskolcon. Az érdekes szakma történetének miskolci feldolgozásával 280 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1984. V. köt. 131. és 180. sz. dok. 275-276., és 359-360. p.