Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ban nevelt palántákról termesztett, s veteményeskertjét, területét a közeli patakból csatornahálózattal látta el, tehát öntözéses kertművelést alakított ki. A szerb-bolgár háború miatt - a miskolciakhoz hasonlóan - a diósgyőri kertészek is visszamentek hazájukba. A zöldségellátásban vállalt szerepük fontosságát mutatja, hogy a két település piacain áruhiány jelentkezett, amit nem hagyott szó nélkül sem a vásárló, sem a korabeli sajtó.

200 Diósgyőrben a stadion építése miatt az említett bolgárkertész új telket vásárolt, amely az Andrássy Gyula úttól a radostyáni vasútig terjedt (nyugati határa az egykori diósgyőri műmalom volt). A kertészet 1930-1964 között működött új helyén, s a tulajdonos és családja mellett 5-6 kertész, idénymunkások is dolgoztak a Szarkaaljai-dűlő földjein. Részben a tulajdonosok halála, másrészt az A, B és C. jelzésű bérháztömbök felépítése szüntette meg a bolgárkertészetet Diósgyőrben. Miskolcon a MÁV-lakótelep és a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. közötti selyemréti területeken, illetve a vasúti pályaudvartól a Zsolcai kapu irányába, a Tüzérlaktanya mögött voltak a bolgár kertészetek. Ennek elsődleges indoka a Szinva-víz közelsége volt, a másik, a még beépítetlen terület földjeinek jó minősége. A Tüzérlaktanyától keletre, a Szinva és a Sajó közötti részt - amelyet a Zsolcai kapui országút vágott ketté - az 1930-as évek várostérképei is „Új osztás" név alatt szántóföldi művelés alatt álló területként tüntetik fel. Az 1945. évi földosztást követően, ill. a termelőszövetkezeti csoportok megalakítását előkészítendő, számos összeírás készült a magángazdaságokról. 1948-ban még termeltek a bolgárkertészek, s természetesen rajtuk kívül más kertészetek is, így pl. a városnak a Szentpéteri kapui országút nyugati oldalán külön kertészete volt. A kertészetnek ugyan alapvetően más volt a feladata, de a szabad területeken mint „házi kezelésű üzemben" mindig is foglalkoztak zöldségtermesztéssel.

201 Egy évvel később a beszámoló már arról adott számot, hogy „a városnak csupán 100 kat. hold mezőgazda200 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 433. 201 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 18352/1946. A polgármesteri jelentés az 1945. június 16-ai közgyűlés határozata alapján készült, s elsősorban a háborús károk helyreállítására vonatkozott.