Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

sági ingatlana maradt, s ennek következtében fel kell adnia azokat a terveket, amelyek a városi gazdaságunk jobb kihasználására, a mezőgazdasági üzemek létesítésére, az öntöző rendszerű kertgazdálkodás megvalósítására vonatkoztak."

202 A város tehát egy saját fenntartású bolgárkertészet-szerű kertgazdaság kialakításával foglalkozott. Mivel ennek reális lehetőségei nem voltak, összeírták a városban és a város környéki településeken működő kertészeteket, amelyek Miskolc zöldségellátást kellett hogy segítsék. A 30 kertészet közül 14 volt Miskolcon, s összesen 223 kh területen gazdálkodtak. Diósgyőrben 4 kertészet volt, de külön konyhakertészetet működtetett - saját mimkásai ellátására - a vasgyár, az erdőkincstár és a papírgyár. A konyhakertészek közül a Kiszelkov, a Koszta, a Stoja, a Markov, Bajcsevics, a Mirov, a Metodi, a Doncsó, a Tocsev családnevek mindegyike bolgár volt. A legkisebb kertészet 4, a legnagyobb 50 kh-on termesztett konyhakerti növényeket. Az 1920-1930-as évekkel szemben azonban vízellátását vagy benzinvagy villanymotorral és a kertészet kútjából biztosította mindenki. A Szinva vagy Sajó vizének kézi erővel történő felhasználását mindössze egy kertész jelentette.

203 A konyhakertészekkel egyidőben összeírták a „képesített kertészeti telepek"-et is. Ezek a városkapuk is a temetők környékén voltak, s Miskolc belterületén 23 ilyen kertésztelep működött. A Győri kapuban, a Szentpéteri kapuban, a Sajó-parton (Zsolcai kapuban) és a Csabai kapuban voltak a jelentősebb telepek. Diósgyőrben három is működött, közülük, az egyik a „Vasgyári Kertészet" volt.

204 Gyümölcstermesztés és szőlőkultúra A szőlőművelés, borászat és a gyümölcstermesztés, szeszfőzés ügye s a rájuk vonatkozó adatok mindig összekapcsolódtak a várostörténeti feldolgozásokban.

205 Valószínű: ennek oka abban rejlik, hogy a gyümölcsfák a szőlőskertekhez elválaszthatatlanul kötődtek. Különösen vonatkozott ez az őszibarackra és a szilvára. Bár 202 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 2911/1947. 40. p. 203 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 251. 3/1948. 204 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 251. 3/1948. 205 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 784—788. p.