Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

„bolgárkertészet"-et.

195 1878-1914 között volt a „nagy kivándorlás", amikor 25 000 kertész dolgozott más országokban. A kertész családok átköltözése Magyarországra különösen a két világháború között lendült fel, s ekkor növekvő lélekszámukról a nagyobb magyar városokban mindenütt beszámoltak. Budapest, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged, Gyöngyös szerepel a nagyobb bolgár telepek között. A bolgárok asszimilációjában a vegyes házasságokon kívül nagy szerepet kaptak az általuk létrehozott kulturális és szakmai intézmények, egyesületek. Magyarországon 1914-ben alapították meg az első Bolgár Kertésztársaságot.

196 Diósgyőrben a Bulgárföldön 1908-tól tudunk kertészcsaládok megtelepedéséről és életéről.

197 Miskolcon a napilapok 1913-tól tudósítanak arról, hogy a Balkán-háború miatt a kertészek is visszamentek hazájukba, s ott is rekedtek. „1912 őszén a bolgár kertészek itt hagyták családjaikat és földjeiket, s csatasorba állította őket a nemzeti ügy" - olvassuk a Miskolczi Naplóban. Ugyanez a lap közöl egy táviratot, amit bolgár kertész küldött a magyar földbérlőjének, hogy „nem bírok jönni, a földet adja másnak, katona vagyon. Kanesovics".

198 Az első világháború után aztán nemcsak a régi kertészek szivárogtak viszsza, hanem új családok is érkeztek, s véglegesen letelepedtek. 1923-ban bolgár iskola nyílt Miskolcon, s hitéletüket egyelőre kis kápolnájukban élték, de az 1930-as években a miskolci görögkeleti templomot is használták rövid ideig. Erről győznek meg bennünket a templom születési, házasságkötési és halotti anyakönyvei. (A bolgárkertészek egyházi életét ld. a monográfia vonatkozó, egyháztörténeti fejezetében.)

199 Ugyancsak a Bulgárföldi lakótelepen őrzi emléktábla Georgi Sztanev nevét, aki a visszaemlékezések szerint 1910-től bérelt itt területeket a Vasgyártól. Kertészete annyiban volt újszerű, hogy nem magról, hanem melegágy195 PENEVA-VINCZE L. 1981. 452-459. p. i% PENEVA-VINCZE L. 1981. 455. p. 197 A Bulgárföld ma a Stadion utcai lakótelepre vonatkozik, tehát a Kárpáti u., Andrássy u., Bertalan u. és a Szarka-hegy által körbehatárolt területet gondoljuk alatta. Vö. KANDÓNÉ SZWECZUK A. kézirata. B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 41. 433. 198 Miskolczi Napló, 1913. április 11. 199 1996-tól emléktábla ó'rzi az iskola és a kápolna falán, hogy 1929-1945 között itt működtek ezek a közösségi, hitéleti fórumok.