Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
dohányárudák közvetlenül álltak kapcsolatban az államosítás előtti dohánygyárakkal. Miskolcon a Gömöri pályaudvar szomszédságában a Dohánybeváltó Hivatal, s mellette - ma is meglévő épületben - a Dohányáruraktár működött 1943-ig. Ezek elsősorban a szomszédos települések termését vették át és közvetítették a dohánygyáraknak. 192 A kerti növények és zöldségfélék termesztésének az első világháború előtt nem volt „statisztikailag kimutatható" mennyisége. Legalábbis Csiki Tamás kimutatásában csak a fejes káposzta és a dinnye termesztése szerepel. 193 1928-ban Wittner Kálmán mutatta be tanulmányában Miskolc mezőgazdaságának állapotát. 194 A korábbi kultúrák ismertetése mellett a szép számmal működő szövetkezetek és egyesületek adataira támaszkodva bemutatta a kerti és a szántóföldi zöldségtermesztést. Valószínű a paprika, a paradicsom, a karalábé, az uborka vagy a saláta ekkor még a zárt kerteket jellemezte. Nagyobb, egybefüggő területeken öntözéses zöldségtermesztéssel a szirmai parasztgazdaságok, illetve Diósgyőrben és Miskolcon a bolgárkertészek foglalkoztak. Erre utal az is, hogy 1949-1955 közötti adataink már „vegyes" zöldségtermesztő területek nagyságát adják meg, s ezek négyszer-ötször akkora területek, mint amelyeken 1915-1928 között a zöldségtermesztés folyt. Miskolcon nem volt történelmi gyökere a hagyma, a káposzta vagy a karalábé termesztésének. Ezzel a „szirmai kofák" árasztották el a város piacait és vásárait. S mivel ez volt a bulgárkertészek legfontosabb értékesítési színtere is, érthető, hogy a közöttük feszülő ellentétek gyakorta jutottak el részben a piacfelügyelőséghez, másrészt a város közgyűléséhez is. A szirmai parasztgazdaságok, kertészetek termesztésének és értékesítésének körülményeiről, nagyságrendjéről a XX. század első felében nem jelent meg feldolgozás. A Miskolc monográfia kapcsán ez új kutatási témaként fogalmazódik meg. A bolgárok betelepedéséről és kertészkedéséről több ismerettel rendelkezünk. Lili Peneva-Vincze az 1980-as években vizsgálta a magyar mezőgazdaságban megjelenő, s a XIX. század végétől fokozatosan teret hódító ÍM FÖLDES L. 1943. 27. p. 193 CSIKI T. 2003. 328. p. 194 WITTNER K. 1929. 434-440. p.