Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

rejöttével - a kukorica vetésterülete. Mint fontos emberi táplálék­nak és állati takarmánynak egyaránt folyamatosan növekszik a burgonya vetésterülete. Ennek ellenére a háború után, de a lakos­ság gyors növekedése miatt is főleg Szabolcs megye volt a város ellátója. 1946 végén a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Igaz János Miskolc közellátásával kapcsolatban már kétségbeesett leve­let írt a város nemzetgyűlési képviselőinek, a pénzügy- és a közel­látásügyei miniszternek. Ebben a város katasztrofális közellátására és piacainak helyzetére hívta fel a figyelmet. „Miskolc város közel­látása tekintetében jelenleg az a helyzet, hogy hatósági kiosztásban csupán kenyér- és cigaretta kapható - írja. A piacon teljesen hiány­zik a burgonya, a só, az olaj, továbbá a liszt. Minthogy e cikkek részben teljes hiánya legsúlyosabb következményekkel járhat, úgy véljük, addig is, míg a kereskedelem megfelelő hitel és járművek rendelkezésre bocsátása útján e cikkeket részben a maga erejéből is beszerezheti, a közellátási hatóságnak kellene legalább is a leg­szükségesebb mennyiségben azonnal, egyetlen nap haladék nélkül Miskolcra szállítani különösen burgonyát, legalább 30 vagonnal. ...A burgonya és só ideszállításának egyik nagy akadályát háríta­ná el az, ha a miskolci kereskedelem a legszükségesebb szállítá­sokra teherautókat kapna kölcsön. Miskolctól 60-80 km-nyire vannak az ország legjelentősebb burgonyatermelő vidékei: a Nyír­ség és a Bodrogköz. A szükséges és halaszthatatlan burgonyaszál­lítást teherautókkal azonnal meg lehetne oldani." 190 A napi prob­lémákat először a piaci ellátás lassú megszervezése, majd a helyi termelés lényeges növelése oldotta meg, amely később a magán­gazdaságokból a termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok területére tevődött át. A takarmányok között az őszi és tavaszi árpa mindvégig meg­tartotta kiemelt, s közel azonos termelőterületét, de hasonlót lá­tunk a takarmányrépa esetében is. A lucerna és lóhere területének növekedése összefüggésben van az istállózó állattartással. A siló­zott takarmány is megtartja arányát a takarmányok között, területe azonban egyenletes növekedést mutat a bükkönnyel szemben, 190 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 9.319/1946.

Next

/
Thumbnails
Contents